bizonyság

Zsoltárok 46,2 mondta

"Isten...mindig biztos segítség a nyomorúságban"

Egy ember egyszer azt álmodta, hogy Jézus megállt három imádkozó nő mellett. Nagy szeretettel és gyöngédséggel térdelt az első nő mellé. A másodiknak csak a fejére tette a kezét és elégedetten nézett rá. A harmadik mellett elment anélkül, hogy ránézett volna. Jézus észrevette, hogy  az ember elcsodálkozott, és megmagyarázta neki a különös viselkedést: "Az első nő hite gyenge, ezért könnyen elbukik. A másodikra számíthatok, mert erősebb a hite. A harmadikat különleges feladatra hívtam el. Olyan meghitt viszony van közöttünk, hogy neki egyáltalán nincs szüksége különleges jelekre részemről. Jöhet bármilyen nehézség, nem fogja elbátortalanítani, mert tudja, hogy a végsőkig megbízhat bennem."
Bűnös természetünknél fogva mindannyian elbukhatunk. Mivel sebezhetők vagyunk, fájdalmak érnek. Halandók vagyunk és egyszer meg is halunk. Ha terhet viselünk, el is fáradunk. A túlzott aggodalmaskodás megtámadja szívünket. A halál gondolatától megrémülünk. Van-e megoldás? "Isten...mindig biztos segítség a nyomorúságban" /Zsolt.46:2/. Isten a világosságban előrejelzi a bekövetkező sötétséget. Ő veled jár zarándoklásod minden egyes napján. A megoldás ott áll készen, elrejtve, kifürkészhetetlen gondolataiban és szuverén akaratában. Ha mélypontot ér lábunk, úgy érezzük, hogy végtelenül elhagyatottak vagyunk, pedig soha sincs közelebb hozzánk Isten, mint ezekben a pillanatokban. Amikor a ködben tapogatózunk, és nincs egy világos gondolatunk, és a ég felé nézve nem érzékeljük Isten jelenlétét- Ő épp akkor van ott leginkább.