2010. december 31., péntek

köszöntő



Életöröm szelet a 2011. esztendőre 
Végy tizenkét hónapot,
tisztogasd
meg bosszúságtól,
keserűségtől, félelemtől!
Mindegyiket osszad
30-31 részre úgy, hogy
egész évre éppen kitartson!
Minden napot osszál el úgy, hogy
egy részmunka, két rész öröm, humor
és pihenés mindenképpen maradjon!
Végy három púpozott evőkanál reménykedést,
egy evőkanál toleranciát, némi kis iróniát és egy
csipetnyi
tapintatot!
Öntsd le az egészet bőségesen szeretettel, majd díszítsd fel
egy csokornyi figyelmességgel, és szervírozd egy
pohárka emlékezettel!


Babits Mihály ÁLDÁS A MAGYARRA…
“Lám,igaz jószágunk visszatért kezünkre,
bár a világ minden fegyvere őrizze,
Mert erős a fegyver és nagy a hatalmasság,
de leghatalmassabb mégis az igazság.
Útja,mint a Dunanak és csillagok útja:
nincs ember,aki azt torlaszolni tudja.
Él a nagy Isten és semmi se megy kárba,
Magyarok sem lettünk pusztulni hiába,
hanem példát adni valamennyi népnek,
mily görbék s biztosak pályái az égnek.
Ebböl tudhatod már,mi a magyar dolga,
hogy az erös előtt meg ne hunyászkodna.
Erős igazsággal az erőszak ellen:
igy élj,s nem kell félned,veled már az Jsten.
kelnek a zsarnokok,tűnnek a zsarnokok.
Zsibbad a szabadság,de titkon bizsereg,
és jön az igazság,közelebb, közelebb..”




„Kezdetben [már] vala az Ige és az Ige [logosz] vala az Istennél, és Isten vala az Ige.

Ő kezdetben az Istennél vala. Minden [a mindenség] Őáltala lett [teremtetett; rajta keresztül támadt; általa jött létre] és nála nélkül [Tőle különválasztva] semmi sem lett [teremtetett], ami lett [teremtetett; létrejött; s egyetlen létező sem lett Őnélküle]

Őbenne vala az (örök)élet, és az (örök)élet vala az emberek világossága [fénye]. És a világosság [fény] a sötétségben fénylik [világít; felragyog; tündöklik], de a sötétség nem fogadta be azt. [nem fogta fel; nem ismerte meg; fel nem tartóztatta; nem tudta megragadni, hatalmába keríteni, elfoglalni; fogva tartani. A görög szöveg szerint: A sötétség nem tudott erőszakkal úrrá lenni a világosság fölött].

Az övéi közé [saját tulajdonába] jöve, és az övéi [saját tulajdonai] nem fogadák be őt.

Valakik pedig befogadák őt, hatalmat [lehetőséget, jogot, jogosultságot] ada azoknak [azokat felhatalmazta arra], hogy Isten fiaivá legyenek [gyermekeivé váljanak], azoknak, akik az Ő nevében hisznek” (Ján. 1,1-5.11-12)






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése