2010. november 1., hétfő

bizonyság


Miért hallgat Isten a modern világban?


Dr. Joe Kidder iraki származású keresztény kutató, sok évvel ezelőtt Bagdadban lakott, és elhaladt az egyetlen iraki keresztény gyülekezet előtt. Körülnézett és bement, meghallgatta a prédikációt, beszélt a lelkésszel, titokban megkeresztelkedett, majd hazament, hogy elmondja családjának, hogyan lett tagja egy kis keresztény közösségnek. Összegyűltek a rokonai, kb. ötvenen, és megpróbálták együttes erővel lebeszélni erről a döntéséről. Amikor látták, hogy ez nem lehetséges, a hagyományt követve lehúzták cipőjüket és hozzávágták azokat, majd kidobták otthonról, mondván: - Számunkra te meghaltál! Ezután bátyja és az unokatestvére elvonszolták egy parkba, és véresre verték, mígnem azt hitték, hogy meghalt.
Amikor magához tért, persze nem ment többé haza. Elment katonának. Éppen abban az időben halálra vertek egy másik keresztény, aki nem volt hajlandó ünnepnapon istentisztelet helyett dolgozni. Tudta tehát, hogy mi vár rá. Felhívta a lelkészt, hogy tanácsot kérjen tőle. Ezt a választ kapta:
- Mióta Irakban dolgozom misszionáriusként, állandó stresszben élek, és mindazt, amit tettem az ima segítségével tettem. Nincs máshonnan erőm, nincs más válaszom. Vagy imádkozol, és olyan tapasztalatokat szerzel Istennel, mint soha azelőtt, vagy feladod.
Ez érvényes minden keresztényre a világon. Elkezdett tehát imádkozni és támadt egy ötlete. Azt mondta a parancsnokainak, hogy velük nem tárgyal, csak a feletteseikkel. Ők kinevették mondván, hogy amikor az ügy a felettesek kezébe kerül nincs tovább menekvés. És ő írt egy levelet a Nemzetvédelmi Bizottságnak, amire persze negatív választ kapott: "Vagy dolgozol, vagy meghalsz."
- Akkor nem tárgyalok veletek, csak Saddam Husseinnel.
Gondolom értitek, hogy egy diktátorról van szó, aki nem problémázik sokat. Írt egy levelet és tovább imádkozott. Senki sem tudja hogyan, de a Szentlélek dolgozott és ezt a választ kapta: "Megadom neked a vallásszabadságot, megtarthatod az ünnepnapokat, látogathatod istentiszteleteidet." Ott volt a kezében a levél, Saddam Hussein aláírásával. De rövid idővel azután hazaküldték. Akkor elhatározta, hogy lelkész lesz. Amikor a családja meglátta a Saddam Husseintől érkezett levelet így szóltak:
- Ha az elnök ezt írta, ez azt jelenti, hogy ez az igaz hit.
És mind az ötvenen megkeresztelkedtek. A bátyja és az unokatestvére, akik megverték, lelkészekké váltak. Ő is szeretett volna lelkészként dolgozni, de előbb teológiát akart tanulni. Mivel Irakban nem létezett semmilyen iskola, írt Walla Wallába, Amerika egyik adventista egyeteméhez, akiktől pozitív válasz érkezett, de az iraki hatóságok nem adtak neki vízumot... Akkor írok Saddam Husseinnek! - gondolta. Ez alkalommal az egész családja vele együtt imádkozott, 51-en, és ezt a választ kapta: "Elmehetsz tanulni abba az intézménybe." És ott volt alul Saddam Hussein aláírása.
Elment Walla-Wallába, lelkész lett belőle, és a gyülekezetében, ahová küldték először 80 tagot talált, mely előbb 50-re, majd 30-ra csökkent. Elveszítette minden reményét és így szólt a feleségéhez:
Hol van Isten? Én lemondok.
A felesége azonban így válaszolt:
- Már elfelejtetted hogyan imádkoztál Irakban, hogyan éltél Isten közelében? Most hogy Amerikában vagy nem imádkozol többé. Imádkozzunk!
Tudta, hogy feleségének igaza volt, és mérges volt. Nem könnyű éjjel-nappal imádkozni.
Mivel általában nagyon elfoglalt volt, eldöntötték, hogy kora reggel imádkoznak, hajnali 4-kor, azonkívül egy héten egyszer bezárkózott egyedül az imaházba, és egész nap ott imádkozott. Pár hónap múlva egy hétfői napon éppen a gyülekezetben imádkozott, amikor azt hallotta, hogy kopognak az ajtón.
Ki szeretném hangsúlyozni, hogy a válasz nem érkezett meg egy nap után. A tanítványok 40 napig imádkoztak, Jézus a pusztában 40 napig imádkozott, Mózes a hegyen szintén 40 napot, emlékeztek? A válasz nem jön meg egyik napról a másikra.
De visszatérek, kopogtak az ajtón, kinyitotta, a szomszéd volt az:
- Felfigyeltem rá, hogy itt vagy minden hétfőn, látom, hogy a kocsid itt áll. Hónapok óta szörnyen vitatkozok valamin a feleségemmel. Nemrégen született meg a fiunk, és nem akarjuk, hogyha majd felnő drogfüggővé váljon. Szeretnénk istentiszteletre járni, hogy fiunk is Isten közelében nőhessen fel. De nem tudunk dönteni. Feleségem katolikus, én lutheránus vagyok. Ő azt szeretné, hogy a katolikusokhoz járjunk. Én nem akarok sem a katolikusokhoz, sem a lutheránusokhoz járni. 20 éve Alaszkában dolgoztam, és a főnököm adventista volt. Minden este együtt töltöttük az időnket és ő megmutatta nekem a Bibliából, hogy mit jelent keressztyének lenni. Tanítanál bennünket a Bibliára?
Később dr. Kidder így mesélt arról az időszakról:
- Előbb én kerestem fel az embereket és senki sem akart megkeresztelkedni. Azután viszont ahhoz volt hasonló, mint amikor Isten az állatokat Noé bárkájába vezette. Ők kerestek fel engem. Nem kellett különösebb erőfeszítéseket tennem és minden nap újabb és újabb keresztségeket kellett szerveznem.
Miután tanította a szomszéd házaspárt, megkeresztelkedtek mind a ketten. Így szólt a szomszéd:
- Azt tanultam a főnökömtől, hogy amikor megkeresztelkedsz nem gyülekezeti taggá válsz, hanem tanítvánnyá. Tehát köteles vagyok elmondani a jóhírt másoknak is, hogy ők is megmeneküljenek. Mondd meg nekem, mit kell tennem!
- Menj és mondd el nekik!
- Nem, nem, az első alkalommal gyere te is velem, azután majd egyedül megyek.
- Jól van, menjünk. És kihez?
- A szomszédasszonyomhoz.
Becky-nek hívták, 74 éves volt, drogot, alkoholt és dohányt fogyasztott. Már régóta egyetlen rokona sem látogatta, szégyent hozott a családjára. Kétszer vett részt elvonókúrán, de úgy tűnt senki sem tudta rávenni, hogy abbahagyja a drogozást. Amikor bekopogtunk és kinyitotta az
ajtót, részeg volt és éppen dohányzott.
Dr. Kidder allergiás a füstre. Amikor meglátta a cigarettát a kezében, így imádkozott: "Uram, kérlek, add, hogy bárki más legyen, csak ne ő, add hogy ne érdekelje a Biblia!" És megkérdezték tőle:
- Szeretnél Bibliát tanulmányozni velünk?
És ő igent válaszolt. Lemondott az alkoholról, a dohányzásról és a drogról, és megkeresztekedett. Megtudták ezt a rokonai is.
- Mindent megpróbáltunk, hogy segítsünk neki, kétszer még börtönben is volt, néhányszor elvonókúrán, és sosem sikerült neki felhagyni előző életmódjával. Mit csináltatok vele?
Összegyűlt az egész családja. Összesen 57-en. Az ő története még a tévében is szerepelt, és az összes amerikai konferencián elmesélték. Ugyanis mind az 57-en megkeresztelkedtek. Becky hozta el őket a gyülekezetbe. Négy év múlva ennek a gyülekezetnek 800 tagja volt. És mindez Amerikában történt, nem Afrikában, vagy Indiában. A lelkész szerint:
- Én nem csináltam semmit, csupán imádkoztam és Isten elvezette őket hozzám. Megtanultam, hogyha bármilyen problémám adódott ahelyett hogy idegeskedtem volna, imádkoztam.
Miért van tehát, hogy Isten hallgat? Ha gondolkodásod olyan lesz, mint Joe Kidder-nek, amikor még Irakban volt, megérted, hogy Isten hogyan válaszol. De ha engeded, hogy a világ befolyásoljon, sodródsz, és elfelejtkezel Istenről...
Mert tettekben válaszol, akkor és úgy, amikor és ahogyan Ő akarja!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése