érdekességek

 

Mértékek és pénzek a Bibliában

(Hosszmértékek)    (Űrmértékek)    (Súlymértékek)    (Pénzek)

Hosszmértékek

1. Az Ószövetségben a hosszúságmérés alapegysége a "könyök" (a régi Bibliában "sing"). A könyökhossz az a távolság, amely egy átlagtermetű ember alsókarjának hossza a könyökétől a középső ujja hegyéig. Elnagyolt számítás szerint fél méternek szokták venni, pontosabban: 44,4 cm. Az "arasz" a könyökhossz fele: 22,2 cm. A "tenyérnyi" hosszúság (illetve szélesség) az arasz egyharmada: 7,4 cm. Az "ujjnyi" hosszúság a tenyér negyede: 1,85 cm. (Ezékiel könyvében a könyökhossz egy tenyérnyivel nagyobb a szokásosnál: 51,8 cm. - Ugyancsak Ezékiel könyvében szerepel egy hosszabb mérőeszköz, a "mérőnád", amely az előbb említett könyökhossz hatszorosa, tehát 3 m 11 cm.)

2. Az Újszövetségben is megvan a "könyöknyi" hosszúság. A megfelelő görög szó azonban olykor jelképes értelmű, pl. Mt 6,27-ben "egy arasz". Az "öl" távolságmérték, hossza: 1 m 85 cm. A "futam" (görögül sztadion) 185 m. A "szombatnapi járóföld" nem egészen 900 m távolságnak felel meg.

Űrmértékek

A mérőedényeknek kétféle rendeltetésük is volt. Használták őket gabona vagy liszt mérésére, valamint folyadékmérésre. A mértékek neve, eltérő rendeltetésük miatt különbözik, néha még azonos űrtartalom mellett is.

Gabonamérésre használt űrmértékek

1. Az Ószövetségben leggyakrabban előfordul az éfá, amely Bibliánkban legtöbbször "véka" fordításban szerepel. Az éfá (véka) űrtartalma: 36,9 liter. A hómer az éfá tízszerese: 369 liter. Ugyanilyen űrtartalmú volt a kór, amely folyadékmértékként is szerepel. Csak a pusztai vándorlás történetében, a mannával kapcsolatban (2Móz 16r.) fordul elő az ómen, ez az éfá tizedrésze.

2. Az Újszövetségben, a Hegyi beszédben szereplő , véka" nem űrmértékként fontos, inkább csak jelkép. Az Isten országáról szóló példázatok során (Mt 13,33) előforduló "mérce" 12 liter. Egy más példázatban (Lk 16,7) szerepel a "kórus", ez megfelel az ószövetségi kór-nak.

A folyadékok mérésére használt mértékek

Az Ószövetségben előfordul néhányszor a bat: űrtartalma azonos az éfáéval: 36,9 liter. Ennek tízszerese a fentebb már említett kór: 369 liter. A hín a bat hatodrésze: 6,12 liter. Az Újszövetségben is említve van egy helyütt a bat-nak megfelelő görög szó, melyet Lk 16,6-ban "korsó" fordításban olvasunk; az ottani példázatban nem is a pontos űrtartalom a lényeges.

Súlymértékek

1. Az Ószövetségben a súlymértékeknek elsősorban a kereskedelmi élettel kapcsolatban volt fontossága. A vert pénzt csak a perzsa kortól (az i.e. VI. század végétől) kezdve használták fizetési eszközül, addig arany- vagy ezüstdarabokat, rudacskákat használtak pénz helyett. Ezeknek a súlyát lemérték mérlegen, hitelesített kő- vagy fémsúlyokkal. A súlymérés alapegysége volt a Bekel. A föníciai kereskedelemben az (ún. könnyű) ezüstsekel súlya volt 14,55 gramm. A mina a Bekel ötvenszerese: 727 g. A talentum a sekel háromezerszerese: 43 kg és 650 g. Előfordul még a fél Bekel, továbbá a gérá; utóbbi a sekel huszadrésze. A babiloni (ún. nehéz) aranysekel súlya 16,37 g volt. Többszörösei ennek is a mina: 818 g és a talentum: 49 kg és 110 g.

2. Az Újszövetségben szintén előfordul a mina és a talentum. A János evangéliumában kétszer említett "font" (görögül litra) 327 g súlynak felel meg.

Pénzek

1. Az Ószövetségben csak a dárik (vagy drahma) fordul elő: jelentheti a Dárius perzsa király által veretett aranypénzt (súlya 8,4 gramm), vagy görög ezüstpénzt, az ún. attikai drachmát (pl. Ezsdrás 2,69). Ha a régebbi történeti könyvekben bizonyos mennyiségű "pénzről" vagy "ezüstről" van szó, az általában az ezüstsekelt jelenti.

2. Az Újszövetségben előforduló pénzek a következők: görög pénz volt a Brahma, amely kb. azonos értékű volt a római dénárral. Mindkettő mintegy 4 gramm súlyú ezüstpénz volt. A kétdrahmás pénz az evangéliumban (Mt 17,24) "templomadó" fordításban szerepel; a négy Brahma értékű sztátér pedig mint "ezüstpénz". Néhány helyütt előfordul még az "ezüst" szó, jobbára ószövetségi idézetekben; ilyenkor természetesen a Bekel értelmében veendő. A dénárnál kisebb értékű görög vagy római eredetű aprópénzek- a valóságos értéknek megfelelően - "fillér" fordításban olvashatók. A felsorolt pénzek mai értékét felbecsülni hiábavaló vállalkozás volna a vásárlóérték különbözősége, de a mai pénznemek értékének változó volta miatt is. Irányadó lehet csupán az egyes pénzek arany-, illetve ezüsttartalmának az értéke.