A nevem: Idő
Nem voltam mindig, és nem is leszek mindig, de most vagyok, hogy
megmérjem az életet.
Az emberek várnak rám, alárendelik magukat nekem, félnek tőlem, és
Istenen kívül senki sem tud feltartóztatni. Isten a kezében tart, s ha
Ő szól, az én utamnak vége...
A legtöbb ember azt hiszi, hogy én mindig leszek. De ez nem igaz. Ha
én majd elmúlok, az örökkévalóság jön...
Akkor már késő lesz!
Túl késő lesz a bűnbánatra, túl késő Istennel Jézus Krisztus által
megbékülni. Túl késő lesz hinni. Akkor már csak az "örök" lesz: örök
békesség és öröm, vagy örök rettegés és ítélet.
Ma van a megváltás napja. Azt, hogy mi leszel az örökkévalóságban, ma
döntöd el. Ma még vagyok, és haladok. De eljön egy nap s nem lesz
többé így. Akkor már nem leszek veled... s neked nem lesz lehetőséged
többé örökkévalóságod felől dönteni!
/ ismeretlen szerző /
A szeretet csodája
Ne feledjétek, hogy ...
A kötelesség szeretet nélkül elkedvetlenít...
A felelősség szeretet nélkül kíméletlenség...
Az igazságosság szeretet nélkül megkeményít...
Az okosság szeretet nélkül ravaszság...
A rend szeretet nélkül kicsinyesség...
A barátság szeretet nélkül képmutatás...
Az becsület szeretet nélkül gőg...
A gazdagság szeretet nélkül fösvényesség...
A hit szeretet nélkül vakbuzgóság...
Az élet szeretet nélkül értelmetlen.
Isten nagysága:
Szeretném meglátni Istenedet - mondta Traianus római császár egy rabbinak.
- Halandó ember szeme nem láthatja meg Őt - válaszolta amaz.
De a válasz a császárt nem elégítette ki.
- Akkor hát vedd szemügyre egyik követét! - javasolta a rabbi -. Nézz
az égre és szemléld a napot!
- Még mit nem! - szólt a császár -, hiszen ha belenézek, elvakít!
- Uram, gondold csak meg: ha nem bírod elviselni Isten egyik
teremtményének dicsőségét, vajon képes lennél-e közvetlenül szemlélni
a Teremtő dicsőségét?
Szabolcska Mihály
Krisztus keresztjénél
Ha ránehezednék lelkedre a bánat,
Hited, önbizalmad magadra hagynának,
Reményed légvárát látnád omladozni,
Krisztus keresztjénél tanulj meg,
Tanulj meg tűrni, imádkozni!
Ha csalódnál abban, akiben reméltél,
S most látnád be későn, hogy hiába éltél,
Óh ne siess senkit átokkal dobálni,
Krisztus keresztjénél tanulj meg,
Tanulj meg másnak megbocsátani!
Jóságodért hogyha gonosszal fizetnek,
S rosszaságát látod csak az embereknek,
Ne siess hozzájuk hasonlóvá lenni,
Krisztus keresztjénél tanulj meg,
Tanulj meg vég nélkül szeretni!
Vég nélkül szeretni, vég nélkül remélni,
Lelket gazdagító eszményeknek élni...
S megállni mellettük életre, halálra,
Krisztus keresztjénél tanulj meg,
Hinni egy magasabb világban
2010. április 6., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése