Engedd, hogy a Biblia bevilágítsa az életed

"Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket" (Zsolt. 119:130)

www.christart.com/clipart/

 

Mindenkinek kell fény. Szükséged van fizikai fényre, hogy láthasd a világot magad körül és ne rohanj neki semminek.

Az Igéjén keresztül Isten biztosítani akarja a fényt a lelkednek is. A Biblia írja: "Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket"

Isten fényt akar adni - az Ő fényét - minden egyes embernek. Be akarja világítani az elménket az Ő igazságával és az életünkre néző tervének következő lépésével.

A bibliai elmélkedés gyakran a kulcsa, hogy bekapcsold ezt a világítást. Áztatnod kell az elméd ebbe a fénybe. A Biblián való elmélkedés nem azt jelenti, hogy

elengeded a tudatodat az univerzumba, hanem, hogy fókuszálod Isten Szavára. Mikor ezt teszed, bevilágítod az életed.

Az Ő Szaván keresztül Isten segít más szemszögből nézni a dolgokat. A Zsoltárok 119:105-ben olvashatjuk: "Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága." Isten Szava irányt ad nekünk az életünkbe. Megmutatja az ösvényt, amelyiken Isten látni akar minket.

Mikor ezt a zsoltárt írták, a "mécses" egy gyertyát jelentett egy lámpában, amit az emberek magukkal tudtak vinni. Ma ez egy elemlámpa lenne. Ha egy elemlámpát viszel magaddal és több fényt akarsz az ösvényre magad előtt, akkor lépned kell előre. Sokszor elakadtam és fényt kerestem, ami Istentől jön és bevilágítja az egész utat előttem. De Isten csak a következő lépéshez elegendő fényt ad. Megteszed azt a lépést, aztán ad fényt a következőhöz.

Az egyik legjobb mód rá, hogy felkapcsold Isten Szavának fényét, az, hogy imádkozod az Ő Szavát, például a Zsoltárok 119:18: "Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed." Szeretnél látni csodálatos dolgokat Isten Igéjéből, igaz? Kérd Istent, hogy nyissa meg a szemedet rá, hogy mit szeretne tenni a te életeden keresztül.

Ő kész, hogy bekapcsolja a világítást.

Beszéljetek róla-
Mikor tűnt Isten egy rejtélynek neked? Olyankor olvastad a Bibliát válaszokért?
Csak vársz Istenre, hogy kitisztítsa a képet vagy kéred az Ő érthető beszédét és gondolkodásmódját?
Mit gondolsz, mi a különbség a bibliaolvasás és a Biblián elmélkedés közt?

----------------------------------------------

KRISZTUS KATONÁJA.
Krisztus katonája akarok én lenni,
Az ő seregével bűn ellen harcolni.
Barátom, ha akarsz, te is jöhetsz velem.
Jézus neve által biztos a győzelem.
Fegyvert, kardot, pajzsot és sisakot,
Bátorságot, erőt a vezértől kapunk.
A jutalom dicső babérből készítve,
De csak a győztesek fejére lesz téve.

-------------------------------------------------

MEGBÉKÉLÉS.- Dömötör Ilona
Krisztusom, te megértesz engem.
Te is embertest foglya voltál.
Csendesülő szívdobbanásom
Neved dicsérő néma zsoltár.
Véresre zúzott életemmel
Nem akarok jajgatva járni.
Hadd csituljak el közeledben,
Verjen meg bárki, érjen bármi.
Palástod ráncában megbújok,
Mint szelídülő, dacos gyermek.
Mosolygok már s szepegve mondom:
A Te akaratod legyen meg!
-- Hitben, nem látásban.

-------------------------

A TEREMTÉS CSODÁJA
Isten szépnek alkotta földünket
nézd a gombát, virágokat, erdőket,
hófehér felhőket, napnak sugarát,
kisgyermekek kacagását, madár dalát.
Isten szépnek alkotta földünket,
Minden, amit kigondolt, az művészet.
Ő teremtett embert ki Hozzá hasonlót,
És amit Ő teremtett, az mindig jó.
A legnagyobb csodát, amit Isten tett,
A Golgotán tette értem s éretted,
Bűnnek hatalmából megszabadított,
Szeretetből gyermekévé elfogadott.
--------------------------------------------------

A keskeny úton.-. Bartha Sándor.
Kanyargós ösvény, szűk sziklaperem.
Erdő, mely mind sűrűbb, barlangok sötétje,
s még ki tudja mennyi vész áll még elébe
fáradt csapatunknak, e kicsiny csoportnak,
Istent kereső, kutató utunknak.
Mégis megyünk, haladunk,
mert jaj,ha a völgyben maradunk
énnel és álarccal nem dacolhatunk majd,
Ezért jövünk Krisztus mind közelebb Hozzád,
átadjuk szívünket, hogy azt Te megmunkáld.
Őrizd meg magadnak, formáld képmásodra,
hogy ott lehessünk majd dicső országodba.
----------------------------------------------------

ISTEN VEZET.- ford. Vargha Gyuláné.
Szememmel én vezetlek téged,
Amerre mégy, veled megyek.
Utat török, s nem árthat néked
Sötét völgy, vagy zordon hegyek,
Járj szárazon, vagy víz felett,
Orcámnak fénye hűn vezet.
Szememmel én vezetlek téged,
Kegyelmem is hűn támogat;
Nem engedem inogni lépted,
Bátran rám bízhatod magad,
Pusztákon át a mennybe fel
Erős karom hordoz, emel.
Szememmel én vezetlek téged,
Beváltom az ígéretet,
Ha napra nap jön, évre évek,
Ha szép napot ború követ,
Míg élted földi útja tart.
Megláthatsz színről-színre majd.
----------------------------------------------

   Bizonyságtétel.

(3Jn 3) -- Nagyon örültem, amikor testvérek jöttek, és bizonyságot tettek a te igazságodról, minthogy te az igazságban jársz.

(3Jn 6) -- Szeretett testvérem, hűségesen  jársz el mindabban, amit a testvérekért teszel,  még az idegenekért is, akik bizonyságot tettek szeretetedről a gyülekezet előtt:

(3Jn 12) -- Demetriosz mellett bizonyságot tesz mindenki, maga az igazság is, de mi is bizonyságot teszünk, és tudod, hogy a mi bizonyságtételünk igaz.

Amikor teológusokkal kiszállásra (teológus nap egy gyülekezetben) megyünk, akkor minden szolgálati terület előbb kel el, mint a bizonyságtétel. Mintha szerények lennénk ezzel kapcsolatban. Sokan tartják a bizonyságtételt ömlengésnek, belső kitárulkozásnak, lelki sztriptíznek. Pedig a Szentírás számos helyen beszél a hit továbbadásának fontosságáról, maga Jézus is erre szólítja fel tanítványait, amikor eltávozik a fölről: „Lesztek nekem tanúim” (ApCsel 1,8).

János harmadik levele három nagyobb egységben beszél a bizonyságtétel fontosságáról, összesen hatszor használja a jól ismert „martüria” kifejezést igei és főnévi értelemben is. Az egész levél nagyon személyes, tárgya pedig egyetlen dolog: Gájusz (kinek a levél szól) fogadja be Demetriuszt, aki nála száll majd meg.

 

 

Három megközelítés a tanúságtételről:

·        Bizonyságtétel az igazságról. Milyen a viszonyod az igazsághoz? Az erre adott válasz szerint is az igazsághoz való viszonyulásnak krisztológikus és morális következményei is vannak. Istennek Krisztusban felismert igazságáról van itt szó. És olyan szépen fejezi ki a magyar nyelv: Krisztusban „járni” A hitben járás tehát nem létállapotot jelent, hanem mozgást, dinamizmust. „életmódot folyatatni” csak tevékenységgel lehet. Az tud bizonyságot tenni, akinek van miről – szoktam mondani a teológusoknak.

·        Bizonyságtétel a szeretetről. A keresztyénség lecsapódása a szeretet közösségének a megélésében van. A konkrét esetben azt jelentette, hogy Gájusz nemcsak a szívét nyitotta meg mások előtt, hanem az otthonát is, és befogadta a vándor/vendég prófétákat, igehirdetőket. Az első keresztyéneknél ez jól működött, híresek voltak a szeretet kifejezéséről egymás iránt és a befogadásáról, mellyel konkrétan is segítették az evangélium terjedését.

·        Bizonyságot tettek egy személy mellett. Demetrioszról szólt bizalom, az igazság és szeretet mellé a tanúságot hangsúlyozzák. A tanú beszámol mindenről, amit látott és tapasztalt, ha számon kérik, akkor tud beszélni mindarról, ami benne van, ami a szeme előtt volt, amit érzékelt. Kisázsiai feliratokon megtalálták ugyanezt a szót, ami a 12. versben háromszor is szerepel: „tanúskodnak mellette” A jogi kifejezés szelleme itt még nagyobb dolgot tükröz: az evangélium, a Krisztus melletti kiállás bizonyítéka is.

 Újszövetség professzora, dr. Bolyki János ezt a címet adta a János leveleihez írt kommentárjának: A tanúvallomás folytatódik. Most már velünk! (Bölcsföldi András)

***************************************************************

A nap gondolata: - A Tanú c. híres magyar film szatirikus hangvételével, helyzetkomikumaival egy történelmi kornak a lenyomata. A filmben Pelikán József gátőrből akarnak koronatanút csinálni egy politikai perben, de a botcsinálta tanú természetes eszére támaszkodva végül nem lesz az, a perben minden összedől, és így válik egy korszak igazi tanújává.

******************************************************

Imádság:- Úr Jézus Krisztus! Mi nem lehettünk a te földi életednek tanúi, de a Lelked munkájának a nyomát ma ugyanúgy fölfedezhetjük, mint az apostolok, az első keresztyének. Köszönjük, hogy a te Lelked hatása ugyanolyan, mint régen, hogy ma is arra bíztatsz bennünket, hogy merjük elmondani másoknak a rólad szóló bizonyságtételt. Ámen.

 

***************************************************************

Csak én tudom, mi a tervem veletek… (Jer 29:11)

  A kovács, amikor egy vasdarabot a kezébe vesz, már látja maga előtt, hogy mit akar belőle kiformálni. Ehhez azonban meg kell olvasztania, újra kell öntenie, hogy eltávolítsa a karcolásokat, kijavítsa a repedéseket, betöltse az üres helyeket és megtisztítsa a szennyeződéstől, míg valami, ami korábban haszontalan volt, értékessé lesz. Az izzó, képlékeny vasat kemény ütésekkel formálja, végül pedig hideg vízbe meríti, hogy megszilárdulva használható eszközzé váljon. Ugyanígy tesz Isten is. Ha éppen az üllőjére helyez, légy hálás érte, hogy úgy gondolja, még megéri foglalkozni veled.

***************************************************************

A nap gondolata: - A bölcs késő öregségében is elülteti a fát, noha hasznával maga nem élhet; de érti, miképpen az rendes időre megnő s unokáját gyümölccsel enyhíti. (Kölcsey Ferenc)

******************************************************

Imádság:- Drága Úr Jézus!

Köszönöm, hogy még úgy találtad, hogy velem is megéri még foglalkoznod. Hála és dicsőség Néked, hogy nem vetetted el a Te teremtményedet, hanem formálsz és tanítasz a Veled való járásban, engedelmességben. Imádlak a hűségedért. Ámen (Trezsimama)

 

***************************************************************

(Lk 15:17-19) --  „Ekkor magába szállt és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek, tégy engem olyanná, mint béreseid közül egy.

A tékozló fiú története az egyik legismertebb a Bibliában. (Ha nem ismernéd, olvasd el: Lk 15:11-32.) 

 Engem nagyon megragadott az a mozzanata, melyről mai Igénkben olvashatunk. A vagyonát, az örökségét az apjától kikérő, megkapó, majd eltékozló fiatal magába száll. Mélyre jut, de két téves irány helyett a harmadik, a helyes irányt választja. Hogy melyik a két téves?

1. Önsajnálat. Hányan gyakorolják, ha bajba jutnak, ha mélyre kerülnek önhibájukból. Pedig ez soha nem megoldás. Lehet, hogy jól esik magunkat sajnálni vagy éppen sajnáltatni, de semmire nem megyünk vele.

2. Ugyanilyen téves irány mások hibáztatása. Pedig sokan ezt teszik. Bűneik, rossz döntéseik mélységében szidják a körülményeket, embertársaikat, sőt még Istent is. Rossz úton jársz, ha ezt teszed!

3. A helyes irány? Szállj magadba! Lásd be a hozott rossz döntést, mond ki előbb magadnak, majd az Úrnak és annak is, akivel szemben bűnt követtél el! Vétkeztem! Súlyos mondat. Egyetlen szó csupán, de benne van az őszinte felelősségvállalás. Nincs benne mentegetőzés, magyarázkodás, csak kíméletlen őszinteség és helyes irány a mélységből felfelé.

Szállj magadba gyakran! Keresd azt, amit neked szán az Úr, ne azt, ami szerinted neked való! Akkor ritkábban tévedsz el és kerülsz a gödör aljára. Persze onnan is van kiút. A tékozló fiú megmutatta. Tudunk tanulni belőle? 

***************************************************************

A nap gondolata: - Nem azt kell feljegyezni, ami történt... Feljegyezni, miért történt az, ami történt. Ez lenne a feladat. (Márai Sándor)

******************************************************

Imádság: - Drága Uram Jézus!

Milyen sokáig voltam tékozló, mert nem ismertelek, de meg voltam győződve, hogy szeretlek és helyesen élek. Megengedted az én életemben is a nagy mélységeket, mert egy-két alkalomból nem tanultam. Te láttad az én tudatlanságom idejét, és szeretettel vontál, és próbákban tartottál. Ma, ha a viszonyomat vizsgálom a Te drága kegyelmedben, csak az öröm, a hála és a Te nagy neved dicsőítése öröm számomra, mert nem vetetted el a tékozló leányodat. Légy érte áldott. Ámen

----------------------------------------------------------

 

A hit harca.

Kinyújtotta szent karját az Úr minden nép szeme láttára. Meglátják majd az egész föld határán Istenünk szabadítását. (Ézs 52,10)
Nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk. (ApCsel 4,20)

Szemeimet az Úrra emelem, ki menthet meg?

Harcold meg a hit nemes harcát. (1Tim 6,12)

A háború, tragikuma mellett, nagy felhajtást kelt a világban. Manapság már egyenes adásban követhetjük figyelemmel, hogy egyik ország hogyan támadja meg vagy bombázza le a másikat. Naponta költenek el millió dollárokat, naponta nő az áldozatok száma, és mindezekről tudomást szerzünk a tévéből.
A hit harca nem ilyen látványos dolog. Általában nem figyelnek fel rá az emberek, nincs anyagi vonzata, nincsenek emberi áldozatok, és valójában ellenséges felek sincsenek. Ez egy olyan harc, amit mindenkinek saját magának, saját magával kell megharcolni. Az igazság, kegyesség, szeretet, állhatatosság és szelídlelkűség harca ez. De nem céltalan, reménytelen vagy előre eldöntött harc ez. Az erőviszonyok kiegyenlítettek, a harc célja elérhető, és ez nem más, mint az a győzelem, amellyel az örök életet nyerhetjük el.
Földi életünkben ennek a harcnak nem lesz olyan látványos eredménye, mint egy mai háborúnak, de ha győzünk, mégis egy egész országot nyerünk meg magunknak: Isten országát, a mennyek országát.

Az élet harc a halhatatlanságért. (M. M. Prisvin)

Mindenható Atyánk! Te ismered minden szándékunkat és cselekedetünket. Jól tudod, hogy gyakran igazságtalan harcot folytatunk, amellyel csak földi javakat akarunk megszerezni. Mindig csak a saját javunkat nézzük, és arra törekszünk, hogy nekünk jó legyen. Te nem ilyen harcra szólítottál bennünket. A te harcod, a hit harca itt a földön a többi ember javáért folyik, és majd csak országodban tapasztaljuk meg a küzdelem értelmét. Urunk, Istenünk, hozzád fordulva arra kérünk, õrizz meg bennünket minden gonoszságtól és minden bajtól, hogy családunkban, embertársaink közt békében és egyetértésben élhessünk. Ne a gyûlölet és a harag irányítsa tetteinket, hanem az egymás iránti szeretet. Ámen.

-----------------------------------------------------

 

 

A hit mustármagja

Meghagyok Izráelben hétezer embert: minden térdet, amely nem hajolt meg a Baal előtt. (1Kir 19,18)
Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, akiről nevét kapja minden nemzetség mennyen és földön. (Ef 3,14-15)

Uram! E reggelen is rád gondolok mai utam kezdetén, vezesd lépteim, ne engedj elbotolnom!

Majd így folytatta (Jézus): "Mihez hasonlítsuk az Isten országát, vagy milyen példázatba foglaljuk? Olyan, mint a mustármag: mikor elvetik a földbe, kisebb minden magnál a földön, miután pedig elvetették, megnõ és nagyobb lesz minden veteménynél, és olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészket rakhatnak az égi madarak." Még sok hasonló példázatban hirdette nekik az igét, úgy, amint megérthették. Példázat nélkül nem is szólt hozzájuk, maguk között azonban tanítványainak megmagyarázott mindent. (Mk 4,30-34)

Mihez hasonlítsuk az ember természetét, vagy milyen példázatba foglaljuk? Olyan, mint a gőgös béka a régi mesében: felfuvalkodott, uralkodni akar mindenen. Mert amikor az ember megfogan az anyaméhben, kisebb mindennél a földön, de megszületik, megnõ, és már nagyobbnak képzeli magát mindennél. Pedig mi ugyanakkorák vagyunk mindannyian annak a szemében, aki minket végtelen jóságából megteremtett. Így nem való, hogy ember embernek farkasa legyen, hanem hogy úgy szeresse a másikat, ahogyan Jézus szeret minket. Esendő és kicsi az ember, amíg nem kutatja szüntelen ezt az apró mustármagot, Isten országát. De szilárdan áll, és megnövekszik a hitben, aki az Úrra figyel, és az õ országát keresi. Hitünk növekedjen, ne elbizakodottságunk! Ha akkora hitünk lenne, mint amennyire bízunk emberi dolgainkban, mindenkire csak szeretetet sugároznánk. De nem így teszünk: hitünk erősítésre szorul.

Valósuljon meg hát a te szent akaratod bennünk, akik a te szent nevedet segítségül hívtuk, hogy tönkre ne menjen ez a te nemes kezed mûve, melyet tiszteletedért teremtél. (Aurelius Augustinus)

Uram, ültesd el szívemben a hit mustármagját, hogy a te örök országodat keressem, ahol nyugalom és békesség vár rám. Egyre inkább növekedjen szüntelenül igéd szeretete az én egész valómban! Ámen.

-----------------------------------------------------

 

A hit nem más, mint imádság

Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton! (Zsolt 143,10)

Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus Jézus. (Fil 3,12)

Istenünk! Segíts, hogy tudjunk imádkozni hozzád!

Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére, hanem az Úr törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz. Nem így járnak a bűnösök, hanem úgy, mint a polyva, amelyet szétszór a szél. Ezért nem állhatnak meg a bűnösök az ítélet idején és a vétkesek az igazak közösségében. Mert ismeri az Úr az igazak útját, a bűnösök útja pedig semmibe vész. (Zsolt.1.1-6)

Higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek. (Mk 11,24)

A hit nem önmagából él. Lényege szerint elfordulás önmagunktól, és teljes odafordulás a hatalmas Istenhez.   A hit maga nem más, mint imádság.      Az adja igazi erejét, ha merünk Istentől erőt kérni.                                       Ha felmerjük vállalni erőtlenségünket. Egészen le kell tennünk arról, hogy saját cselekedeteinkkel bármit is magunktól elvégezhetnénk.                   Ha képesek vagyunk ennyire ráhagyatkozni az Úrra, akkor csendül igazán szívünk mélyéből az ima.  Akkor, ha semmi más reményünk nincs, csak az, akihez könyörgünk.
Teljesen rá kell bíznunk magunkat az õ hatalmára. Ha erre képesek vagyunk, akkor eltűnik minden kétség a szívünkből.                                        Biztosak lehetünk abban, hogy Isten hallja imádságunkat, és javunkra fog tenni mindent.  Sőt, már azelőtt megadja mindazt, amire szükségünk lehet, hogy kérni tudnánk. Mielőtt szólnánk, már döntött is az ügyünkben, méghozzá úgy, hogy megáldja életünket.
Vajon tudunk-e így gondolni az imádkozásra?                                                  Aszerint, hogy Isten jobban tudja, mire van szükségünk, mint mi magunk. Ezzel a reménységgel a szívünkben csodálatos kinccsé válhat az ima.

Az imádság egyes, egyedül a hit műve, s ezért imádkozni csak a keresztyén ember tud. A keresztyén ugyanis nem a maga emberségére imádkozik, hanem Isten Fiának nevében, akire megkeresztelték.                              Ezért aztán bizonyos is abban, hogy imádsága Isten tetszésére van. Hiszen õ parancsolta, hogy Krisztus nevében imádkozzunk, s meghallgatást ígért az ilyen imádságra. (Luther)

Urunk! Számtalan ajándékod egyike az imádság. Az, hogy mi, bűnös emberek esetlen szavainkkal fordulhatunk hozzád, a Mindenható Úrhoz. Kérünk, adj bizonyosságot a szívünkbe afelõl, hogy meghallgatsz minket. Ne bűneinket, elesettségünket nézd, hanem a Szent Fiadért könyörülj rajtunk. Akkor is, ha mások szavaival fordulunk hozzád, és akkor is, ha mi formáljuk, fogalmazzuk meg a fohászunkat. Ámen.