F Ö L T Á M A D O T T  !

 

A Golgotha felett lilás az ég alja,….

Íme fölvirradtak szomorú asszonyok,

Tavaszi hajnalra.

 

Megállnak a sírnál, drága kenettel,

De nem találják ott ,akit ők keresnek.

Könnyező szemekkel.

 

A hajlani csendben csak angyalok állnak,

Ragyogásuk előtt szomorú asszonyok,

Földe borulnak.

 

„ Akit ti kerestek,nincs itt föltámadott !”!!

Megemlékezzetek, Úgy lőn miden ,mint

Néktek megmondatott !

 

Ti szomorúságotok örömre változzon,

Megtört szívetek Jézus haláláért,

Immár ne gyászoljon !

 

Öt világrész felé szálljon az üzenet,

Harmadnapon az Élet diadalt ült !

A Halál, felett !

 

  H O L N A P U T Á N  Ü N N E P L E S Z !

Ma nagypéntek van, de holnap után,

Ünnepi harang kong a réteken,

O , a hangot én valahonnan már

Régtől, jól, ismerem.

 

Holnap után ünneplő sokaság

Ünnepet ül fönnt a Sión – hegyen,

Holnapután ó, ünnepet ülünk,

Ünnep lesz. Istenem !

Csak én, maradok lent, mert hiába

Gyümölcstelenül állok, s Istennek

Nem lett köröttem szent feltámadása.

 

                 H Ú S V É T  !

Ó, légy vidám ,semmit ne félj, Mosolyogj és mindég remélj!

Sivár az élet és fénytelen ! Ahol derű nincs jelen.

Sok sóhajnál jobb egy mosoly,Ezért ne légy sose komor.

Emészt a bánat? Tép a bú? Ki Jézusé : nem szomorú !

 

Ó, nézd ::az ég, a tarka rét, Mind mennyi bájt hint szerte szét.

A kéklő ég, a napsugár,Örömet hint, mosolyra vár.

Feledd a bút, a bánatot : Megváltónk él! reményt adott !

Emészt a bánat, tép a bú ? Ki Jézusé ,nem szomorú        

    F E L T Á M A D O T T  !

                

Húsvét reggel, tavaszi kedvvel

Zeng a kertben : Feltámadott!

 

Egei kéklik,szelei végig,

Zúgják az erdőn: Feltámadott !

 

Dongói dongják,  méhei zsongják,

kórusban  mondják :Feltámadott !

 

Lepkéi írják,bimbói nyílják,

Fűből virítják : Feltámadott !

 

Égi madárkák, dalolva szántják,

Az új barázdát : Feltámadott!

 

Húsvét van, íme hatalmas ige

Zuhog szívemre : Feltámadott !

 

 

 M E G N Y I L T   A   S Í R  !

Megnyílt a sír, Szent húsvétnapján,

Szárnyal a hír, „ Legyőzve a halál !”

Feltámadt Ő ! az Isten szent Fia ,

Nincs ott a kő, Mert él, hallelúja !!

Él ! Jézus él ! Boldog mind aki hisz,

A Menny a cél, S Ő minket odavisz !

 

  „  F E L T Á M  A D T  H Ő S  ! ”

 

Mennyei seregek, ti fényes angyalok,

Isten Fia előtt térdre boruljatok !

 

Szentek sokasága, vértanuk ezrei,

Hozsannát, hozsannát kiáltanak Neki !

 

Nap, hold s csillagok mind, s a világmindenség,

Azt sugározzák, „Dicsőség !Dicsőség ! ”

 

A Feltámadt Hősnek hódolj egész világ,

Zengjük a megtértek nagy örömhimnuszát !

 

       J É Z U S   É L  !

Jézus Krisztus feltámadott

Oly boldog a szívem

Jézus él ,s én Övé vagyok

Ezt vallom, és hiszem !

Amíg élek Őt követem,

Jézus a Megváltóm,

Tudom,egyszer a Mennye fenn

Szívből – színre látom !

--------------- -----------------------

Az élet diadala

 Minden zord télre rügyfakadás jön!

Szomorúságra támad az öröm;

Sziklák mozdulnak, a kripta nyílik,

Isten hatalma elhat a sírig,

Sűrű homályból világosság lesz                                          

Ó, nem káprázat, szent valóság ez!

Sötét üregben nincs már halott,

Angyal hirdeti: az Isten Fia

Föltámadott! Föltámadott!

----------------------------------------

Mi történt a kereszten?

A Biblia különböző szavakkal és kifejezésekkel írja le mi történt Jézus halálakor és feltámadásakor. Az alábbiak a legfontosabbak:

• Áldozat - templomi jelkép - Jézus Isten bárányaként áldozat miértünk
  1Kor 5,7 Ef 5,2 Zsid 9,27 Jel 5,12 Jn 1,29
• Megbékélés - barátság/kapcsolat - Az Istennel való barátság helyreállt, többé nem vagyunk ellenségek
  Róm 5,10 2Kor 5,18-20 Kol 1,21-22
• Megváltás, visszavétel, felszabadítás - rabszolgapiac - Jézus váltott ki a bűn és Sátán rabszolgaságából
  1Kor 6,20 Ef 1,7 1Pt 1,18 Jel 5,9 Mk 10,45
• Megigazítás - igazságszolgáltatásból - Minket igaznak tekint Isten, mert Jézus vállalta a büntetésünket
  Róm 3,24 5,1 5,9 Gal 2,16 1Kor 6,11 Ézs 53,11
• Örökbefogadás - családi életből - Isten gyermekévé fogad Jézusért
  Róm 8,15-17 Gal 4,4-7 Ef 1,5

-----------------------------------------

Feltámadás !

Krisztus él, mért bánkódom ?

Föltámadt. ezt jól  tudom.

A bűnt, a halált legyőzte,

Hála Neki örökre.

Ö benne van már hitem, megváltotta életem,

Eltörölte bűnömet, megszerezte üdvömet .

Ha mind e világ megtagad, elég ,ha Ő velem marad .

A Sátán bármit is tegyen, nem árthat többé már nekem.

 

Azért immár nem félek én, mert Jézus él és Ő enyém,

Időm ha majd egyszer letelt a sírból Ő életre kelt.

Legyen hála halálodért, dicső feltámadásodért,

Te élsz, mi is élünk veled, ezért imádjuk szent nevedet

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
JÉZUS A FELÁTMADÁS ÉS MENNYBEMENETELE KÖZÖTT !!
Mit tett?                                     
1A minden értelmet felülhaladó békességet.
2,- Megmutatta kezét és oldalát, szenvedésének és az elvégzett megváltásnak látható jeleit.
3,- Megnyitotta az elméjüket, és előttük az Írásokat: ezek szenvedéseiről, haláláról és feltámadásáról beszélnek.
4,- Beszélt nekik az Isten országára tartozó dolgokról.
5,- Megújította a megbízásukat  és a Szent Szellem ígéretét.
6,-A megbízatáshoz tejhatalmaz is adott.
7,- Megáldotta őket, mielőtt mennybe ragadtatott.    
Kinek jelent meg?
--- Magdalai Máriának, --- az asszonyoknak
--- a két Emmausi  tanítványnak, --- Péternek   
--- a tizenegynek, --- Jakabnak  --- ötszáz atyafinak egyszerre
Hol jelent meg?
--- A sírkertben, --- az úton
--- az Emmaus felé vezető úton ,  --- a bezárt ajtó mögött
--- Galileába, --- a tó partján ,a hegyen.
--------------------------------------

A Biblia különböző szavakkal és kifejezésekkel írja le mi történt
Jézus halálakor és feltámadásakor. Az alábbiak a legfontosabbak:
*       Áldozat - templomi jelkép - Jézus Isten bárányaként áldozat miértünk
1Kor 5,7 Ef 5,2 Zsid 9,27 Jel 5,12 Jn 1,29
*       Megbékélés - barátság/kapcsolat - Az Istennel való barátság
helyreállt, többé nem vagyunk ellenségek
Róm 5,10 2Kor 5,18-20 Kol 1,21-22
*       Megváltás, visszavétel, felszabadítás - rabszolgapiac - Jézus
váltott ki a bűn és Sátán rabszolgaságából
1Kor 6,20 Ef 1,7 1Pt 1,18 Jel 5,9 Mk 10,45
*       Megigazítás - igazságszolgáltatásból - Minket igaznak tekint Isten,
mert Jézus vállalta a büntetésünket
Róm 3,24 5,1 5,9 Gal 2,16 1Kor 6,11 Ézs 53,11
*       Örökbefogadás - családi életből - Isten gyermekévé fogad Jézusért
Róm 8,15-17 Gal 4,4-7 Ef 1,5

-------------------------------------------

A feltámadás élete

A hétnek első napján pedig kora reggel a sírhoz mentek, vivén az elkészített fűszerszámokat, és némely más asszonyok is velük. És a követ a sírról elhengerítve találták. És mikor bementek, nem találták az Úr...

---------------------------

“Én vagyok a feltámadás és az élet…”

  Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él; És aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt? (Ján...

------------------------------------------

HÁLA

Örökké hálás leszek Atyám hogy megszabadítottál, pusztulás gödréből kivontál, s átvittél Országodba.     Örökké hálás leszek Istenem, mert olyan nagy szereteted, hogy Jézust, Egyszülöttedet  értem kínos halálba adtad.   Örökké hálás leszek Megváltóm amiért...

----------------------------------------------

A DIADALT ADÓ KRISZTUS
Márk 16,1-8

Húsvét

Alapige:
“Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad? A halál fullánkja pedig a bűn; a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.-
I--lev.Korintus 15,55-57

Van valami nagy ujjongó, fölszabadult, mintegy súlyos nyomás alól fölszabadult érzés abban, ahogyan Pál apostol a Korin tusiakhoz írott levelének végén fölkiált: “Hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.- (57. vers) Pláne, amikor tudjuk, hogy a megelőző versekben a pokolról, a bűnről és a halálról beszél, az emberi sors e legsötétebb hatalmairól, - de, akármilyen ijesztő rémekkel van is tele ez a világ: “Hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.- Ezt a hallatlan diadalt, ezt a kimondhatatlan győzelmet, ami fölött Pál apostol is ujjong, hirdeti a húsvét, a keresztyénségnek ez a boldog örömünnepe! Annyira elkoptattuk a nagy szavakat, hogy lassan az ellenkezőjét kezdik jelenteni annak, mint amit ki akarunk fejezni velük. Örömünnep, győzelem, diadal: ma már olyan üresen kongó hangok, mint a villamos görgése az utcán. Pedig ha van diadal, ha van győzelem a világon: akkor a húsvét az! Sőt, csak egyetlen igazi győzelem, csak egyetlen valóságos diadal van a világon: az, ami húsvét hajnalán lett nyilvánvalóvá a feltámadott Krisztus által!

Ha Isten Szent Lelkének a megvilágításában megértjük, mi az a diadal, ami Krisztus által adatik, akkor majd mi is olyan felszabadult ujjongással tudunk hálát adni érte, mint Pál apostol teszi a felolvasott Igében.

Tehát a húsvét olyan győzelmekről beszél, amiket végiggondolni is nehéz! Maga az a tény, hogy feltámadott: minden értelmet felülhaladó nagy diadal. Az a baj, hogy a megszokottság unalmával fogadjuk a hírt, hogy Jézus feltámadott. Pedig ha egyszer végiggondolnánk, bele-élve magunkat az akkori és ottani helyzetbe, hogy mit jelentett ez: beleremegne a lelkünk. A húsvéti történet szerint az asszonyok, amikor meghallották az érthetetlen nagy hírt, hogy Jézus nincs ott a sírban, hanem feltámadott: félelem és álmélkodás fogja el őket. Igazán nem csoda! Képzeljük el, hogy valamelyikünkkel ilyesmi történne. Virággal a kezében menne ki a farkasréti temetőbe, a jól ismert, megszokott sírhoz és amint odaérne, észrevenné, hogy a sír föl van bontva, üres, nincs benne a holttest, hanem helyette valami angyalszerű lény fogadna ilyen érthetetlen szavakkal: Akit keresel, föltámadott, nincsen itt, íme a hely, ahová őt helyezték! Az, hogy félelem és álmélkodás fogná el az embert egy ilyen hír hallatára, még nagyon enyhe kifejezés. Ennél sokkal több történne: olyanforma rémület, mint ami Mózest fogta el az égő csipkebokor közelében, amelyből maga az úr szólt hozzá, vagy mint ami Ézsaiás próféta lelkén remegett át, amikor látomásban az úr trónusa előtt állt és felkiáltott: “Jaj nékem, elvesztem, ... hisz a királyt, a seregeknek Urát látták szemeim!- (Ézsaiás 6, 5)

----------------------------------------------

És még ez sem minden. A Szent írás még további titkokat mond el nekünk Krisztus húsvéti diadaláról. A Biblia gyakran beszél arról, hogy ezt a látható világot egy láthatatlan világ veszi körül, és abban a láthatatlan világban mindenféle élőlények nyüzsögnek, mindenféle démonikus erők és hatalmak, amelyekkel Isten gyermekei harcban állanak. Erre vonatkozik Pálnak az a figyelmeztetése is: “Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben. Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.- - vagyis a láthatatlan világban. (Efézus 6,11-12) Ezek azok az ördögi, démonikus hatalmak, amelyek sokszor megszállottá tesznek egy embert, - néha egy egész nemzedéket, társadalmat. Gyakorlatilag mindnyájan ismerjük e hatalmakat, hiszen nagyon sok bajunk van velük. Ezek azok, akiket így szoktunk emlegetni, hogy a pénz istene, a mammon; a vér hatalma, a gyűlölet; a bosszú démona; a legkülönbözőbb szenvedélyek ördöge; az ezerféle gonoszság lelke és így tovább a végtelenségig, amelyek mindmegannyi személyes gonosz hatalom a földi életet körülvevő láthatatlan világban! De csak azért szól ezekről a Biblia, hogy még nagyobbnak lássuk a húsvét győzelmét, amely ezek fölött is érvényes: “És mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, a kik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint, A melyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is- (Efézus 1,19-21) Vagy ahogyan a Kolossé levél mondja: “Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban.- (2,15) Nem is lehet erre mást mondani, csak amit Pál apostol: “Hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk, a mi Urunk Jézus Krisztus által!- (57. v.)
-------------------------------------------------------

Jézus feltámadása (Mk 16,1-11; Lk 24,1-12; Jn 20,1-18)

28 ¹Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. ²És íme, nagy földrengés volt, az Úr angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá. ³Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. ⁴Az őrök a tőle való félelem miatt megrettentek, és szinte holtra váltak. ⁵Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: „Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. ⁶Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt. ⁷És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek!” ⁸Az asszonyok gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak. ⁹És íme, Jézus szembejött velük, és ezt mondta: „Legyetek üdvözölve!” Ők pedig odamentek hozzá, megragadták a lábát, és leborultak előtte. ¹⁰Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: „Ne féljetek: menjetek el, adjátok hírül atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ti ne féljetek!

Olvasmány: Mt 28:1-10

„Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt. És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek!” Mt 28,5-7. 

Húsvét hajnalán Jézus női tanítványai voltak az elsők, akik kimentek a városból, hogy megnézzék Jézus sírját. Ők azok, akik tenni akartak még valamit a halott Jézusért. Szívükben kegyeletes érzések és gondolatok mellett félelem és aggodalom is volt. Drága keneteket vettek magukhoz abból a célból, hogy a zsidók szokása szerint Jézus testét bebalzsamozzák. De vajon ki fogja elhengeríteni azt a hatalmas követ a sir bejárata elől, amivel nagypéntek délutánján lezárták a sírt? Szívükben szomorúsággal, gyásszal, félelemmel és aggodalommal mentek ki a temetőbe az asszonyok, de egészen másként jöttek onnan vissza. Óriási változás történt bennük, Isten munkájának részesei és tanúi lettek.

            Vizsgáljuk most meg ebből a szemszögből mai alapigénket: mit teszünk mi a halállal szembekerülve, és mit tesz Isten eközben értünk és bennünk?