HITÉRT KÖNYÖRGÖK

Így nem könyörgött senki még,
Mint én könyörgök a hitért,
A nagy hitért, a szent hitért,
Amit nem adnék semmiért.
Pedig enyém volt valaha,
Hittem, hogy eljutok Haza!
Az a hit volt a véderőm,
Az éltetőm, felemelőm.
Az a hit volt az én imám,
A csillagom, vak éjszakán.
Azt a hitet könyörgöm én,
Amitől ifjú lesz a vén,
Amitől a halott feláll,
És a hitetlen prédikál,
Mitől fiúvá lesz a kő,
Ami a fény, ami erő.
Azt a hitet könyörgöm én,
Mitől gazdag lesz a szegény.
Földet rázó hatalomért,
Nem elmúló földi lomért,
Hitért, hitért, örök hitért,
Amit nem adnék semmiért!
Azt a hitet add meg nekem,
Add vissza, édes Istenem!
Szívem, lelkem sikolt Feléd
Azért a régi szép hitért! nKárász Izabella

 

HÁLAADÁS

Köszönjük Tenéked, Istenünk, hogy élünk!
Hogy annyi vész után Te vagy menedékünk.
Nem is lehet nagyobb boldogságunk nekünk,
Minthogy velünk járva vigyázod életünk.

Milyen nagy kegyelem, hogy ily jó vagy hozzánk,
Hogy a baj idején felénk fordul orcád.
Megadod áldásod, a napi kenyerünk,
Megáldod a munkás, kérges két tenyerünk…

Megáldod a vetést, hogy nőjön kalászba.
Benned veti hitét az özvegy és árva.
Benned hisz a szegény, megalázva magát,
Néked ragyogtatja az éj sok csillagát.

Boldogan mondjuk el és dicsérünk Téged:
Nyugodt az életünk, Lelked megbékéltet.
Miért is csüggednénk, inkább hálát adunk
Hisz Véled a rossztól csak megszabadulunk.

Nem jöhet oly veszély, hogy ne segíts rajtunk,
Ne is maradjon hát soha néma ajkunk.
Hirdessük szerteszét: csodás, szent reménység,
Hogyha Benned hiszünk, eloszlik a kétség.
Csak a hit marad meg s a szeretet éltet,
Mely nélkül sohasem láthatunk meg Téged.
Köszönjük, ó, Urunk, hogy reánk gondolva
Eljuttatsz egykoron dicső országodba!

Fel, fel ti boldogok, akik hisztek Benne!
Ne legyen közöttünk, ki hálás ne lenne!
Mert irgalma örök, megtartása csodás,
Zengjük mindnyájan ma a hála himnuszát! Kárász Izabella

-------------------------------------------- 

Boros Gergely AZ ÉN KÖNYVEM

Van egy Könyvem a sok között
Mely mindennap előkerül,
Kívül olyan, mint a többi
Isten szavát rejti belül.

Ha e világ szegény lelkem
Vérig sebzi, összetöri -
Csendes, napi áhítatban
E szent Könyvben írját leli.

Míg célt vesztve elbolyongok,
Feladatom nem végezem, -
Ha ez áldott Könyvbe nézek,
Isten helyre állít engem.

És ha egyszer, utam végén
Fenn járok majd ott az égben,
Hálát adok Istenemnek,
Jó vezetőt adott nékem.

Füle Lajos négysorosai

--------------------------------------

Isten ereje

Az erőtlen ereje nő,

ha hinni kezd, félnie nem kell.

A hit a legnagyobb erő;

Isten ereje - az emberben.

Közvetlen szám

Zsoltárok 50,15,

Isten közvetlen száma.

Nála mindig van ügyelet,

s ha hívjuk, nem hiába.

Ami többet ér

Van ami többet ér,

mint tenger pénz, arany;

kinek Istene van,

annak legtöbbje van.

 

Ingyen kegyelme

Ingyen kegyelme őrködik felettem,

azért ingyen, mert megfizethetetlen,

hisz érte semmit nem tettem s tehetnék,

de hálás lennem mindenkor lehet még.

Immánuel

Immánuel: Isten velünk!

Értelmet nyert az életünk.

Lelkünkben fény, nap támadat:

Isten Fia velünk marad.

 

 

AGGÓDÓ SZÍV.

Az aggodalom olyan, mint a hintaszék
Csak indulsz, de az út végére sosem érsz
S míg a hintaszékben legalább tiéd a nyugalom
Addig békéd elvész, szorítja az aggodalom
Hiába félted a gyermeked, hogy rossz útra lép
Nem aggodalmad óvja az útkereszteződést
Remegő kézzel engeded el az útrakelőt
Pedig nem a félelmed mi megvédi őt
Aggódva nézed a viharfelhőket
Pedig az nem védi meg óvó tetődet
Hiába kerülöd így az ördög tüzét
Az aggodalom nem olt, csak belűről tép
Az aggodalom szilánkjai összerakódnak
A ma terhével egységet alkotnak
S kész lesz egy olyan hatalmas teher
Amelyet szíved már nem bírhat el
Nem tudod mit hoz a jövő, mi az, mit kapsz
Hisz emberi léted erre nem adhat választ
S ha aggódsz, mert azt féled, rossz lesz élted
Csak azért lehet, mert kevés a hited
Legyen előtted Péter példája
Az aggodalom őt is megtalálta
Amint a vízen hitét kezdte feledni
Tanító példaként elkezdett süllyedni
 
Isten igéje válaszol neked
Megnyugtat téged, ha hűen figyeled
Azt mondja ne aggódj a holnapért
A holnap majd aggódik magáért
Az égi madarak sem vetnek, aratnak
Mégis az Úr kegyelmében laknak
A mezei liliomok sem varrnak ruhákat
Az Úr akaratából mégis pompáznak
Ne akarj már akkor átkelni a hídon
Amikor még nem is tudsz a folyóról
S ha már látod a folyót, akkor se félj
Isten szárnyakat adna, ha leesnél
Hited legyen ernyő, de ne te döntsd el
Hogy esőtől vagy naptól védjen
Isten teremtette az esőt és a napot
Áldásként adja neked mit alkotott
Életünk minden holnapja előbb Istennel találkozik
Tudd, hogy az Úr szeret téged, ne aggódjon a szív
Hidd, hogy az utadat mindig a béke vigyázza
Melyen a pásztor elöl megy, s a bárányok utána.
Dévényi Erika