Csak nyugalom!

 "Légy csendben és várj az Úrra! Ne indulj

fel, ha az alattomos embernek szerencsés az útja.” (MBT ford.)

„Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ.” (Károli ford.)

Zsoltárok könyve 37:7

 

Tehetném azt is, hogy most a csendesség áldásairól írok. Talán könnyebb is lenne. Jó lenne többet elcsendesedni az Úrral. De nem erről szól ez a zsoltár.

 

Becstelen, gonosz, alattomos emberekről, akiknek a puszta léte is felébreszti a bennünk az igazságérzetet. Ha ráadásul ilyen emberek miatt szenvedünk, mi is azt kiáltjuk, mint a Jelenések könyvének igaz szentjei: „Urunk, aki szent és igaz vagy, meddig nem ítélsz, és meddig nem állsz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak?” (Jelenések 6:10) A 7. vers így folytatja: „Akkor fehér ruha adatott mindegyiküknek, és megmondatott nekik, hogy nyugodjanak még egy kis ideig…”

 

Amikor emberek akartak igazságot szolgáltatni, abból csak újabb indulat, gyűlölet, háborúság támadt. Bármennyire is bosszant a körülöttünk lévő sok gonoszság, az Úrra kell bízni a dolgot.

Ez csak teljes bizalommal lehetséges. Rábízni azt, ami nem a mi ügyünk, ugyanakkor hinni abban, hogy igazságosan ítél. Hadd idézzem újra a Jelenések könyvét, mert a jó és rossz küzdelmének végkimenetele itt látszik legtisztábban:

 

„Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya:  ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid" (Jelenések 15:3-4)

 

Végül, visszatérve a zsoltár gondolataira:

„Tégy le a haragról, hagyd a heveskedést, ne légy indulatos, mert az csak rosszra visz!  Mert a gonoszok kipusztulnak, de akik az ÚRban reménykednek, azok öröklik a földet.  Egy kis idő még, és nem lesz meg a bűnös, körülnézel, de nyomát sem találod.                    Az alázatosak öröklik a földet, és teljes békességet élveznek.” (Zsoltárok 37:8-11.)

 

Nem tudom ma mi vár rád, de láss túl minden rossz dolgon. Láss el egészen a végkifejletig. Még egy kevés idő, és nem lesz gonosz, csak igazság és békesség!

-----------------------------------------------------

Fuss Forrest, fuss!

"Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért."  Pál levele a filippiekhez 3:13-14

 

Ismét végérvényesen magad mögött hagytál egy évet. Bár gondolatban még mindig 2016-al számolsz, és nem áll rá a kezed a tizenhetesre.. Könyvek köteteit lehetne megtölteni azzal, ami az elmúlt évben történt veled. Álmok és kudarcok; kezdetek és lezárások; születések és búcsúzások; újabbnál újabb kihívások és a megszokott szürkeség; felejthetetlen emlékek és radírozni való történetek; egészség és betegség; bánat, öröm és boldogság... Ez volt 2016. De már vége.

Ma még egyszer pillants vissza, rendezd el magadban a dolgokat, dobozolj, ha kell; tegyél minden érzést és gondolatot, várakozást és beteljesedést a helyére, és nézz szembe azzal, ami rád vár. Itt az ideje, hogy hátad mögött hagyd mindazt, ami elmúlt, és szemeidet a célra szegezve indulj tovább. Az óév tapasztalatai továbbra is erőt adhatnak, de a cél nem a múltban van, hanem előtted, a rád váró jövőben, amerre utad vezet.

A cél Isten és az Ő országa, amiért nem drága semmi, hogy végre végleg a hátad mögött hagyd. Ne engedd, hogy 2016 kudarcai és keserű csalódásai maradásra kényszerítsenek, elvonva figyelmed utad és életed értelméről. Nézz Istenre, kapaszkodj bele, az Ő szavába és ígéreteibe, és ismerd meg annak, aki ő valójában. Fuss Felé, egyenesen a cél felé, és legyen boldog az új éved!

 

----------------------------------------------------------

Azzal az erővel

 „Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet, átalakítja gyarló testünket és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez.” Fil 3,21 (Békés – Dalos-ford-)

Milyen erő késztetheti arra a világot, hogy önként elismerje és elfogadja az Isten hatalmát maga felett? Mely erő az, ami képes meghajlítani a legnyakasabb hitetlen ember derekát, hogy leboruljon Jézus Krisztus előtt?

Biztos vagyok benne, hogy csak olyan, aminek nem erőszak az alapja, ami nem a többség erős nyomásának következménye. Ebben nem játszhat szerepet a pénz, a fegyver, de még a kompromisszumokra törekvő diplomácia sem. Mégis hatalmas és erős, teljes megadásra, átadásra késztető.

Milyen erő képes arra, hogy életet teremtsen, hogy a semmiből valami legyen?

 Mi az, ami át tudja törni a halandóság és a halhatatlanság közötti falat, ami nem csupán ideig-óráig tartó, hanem örök lehetőséget ad?

Az ilyen erő nem lehet emberi, nem lehet evilági, mert mi mind az idő foglyai vagyunk. Az ilyen erő nem fakadhat az emberi gondolat eszméiből, nem fakadhat szolidáris összefogásból, mert a mindent legyőző emberi akarat korántsem mindenható.

Milyen erő képes megváltoztatni a szívem? Mi tud engem, makacs hitetlent, Felé fordítani, imára késztetni? Mi képes arra, hogy belőlem, összeférhetetlen emberből, mennyei polgárt formáljon? Egyedül a szeretet, Isten szeretete.

------------------------------------------------

 

Keresztény Versek

 Isten mosolya ,

A karácsony a legnagyobb csoda,

az Isten el el-nem-múló mosolya.

Füle Lajos

Ha nem meleg 

Ha nem meleg, vagy nem elég

egy gyertyaszál, mely benned ég,

más fényre is nyiss ablakot!

Sok gyertya ég, s egy csillag… ott!

Füle Lajos

-----------------------

Most más madár dalol

Mióta Jézus Krisztus velem jár,

elhallgatott a fekete madár,

mely minden év után azt sírta: Kár!

Végig az úton, tűnő éveken

azóta más madár dalol nekem.

Erőm újul a csengő éneken.

Ha hervad a százvirágú tavasz,

arról dalol, hogy Jézus ugyanaz,

akár virág nyit, akár tél havaz.

Ha évek után évek tűnnek el,

és egyre sebesebben szállnak el,

– az örök ifjúságról énekel.

Arról, hogy mindig új a kegyelem,

és mindig egy, aki itt jár velem

fénylő nappalon, sötét éjjelen.

A célról, amint hívogatva int,

s minden lépéssel közelebb megint…,

melyért könny, küzdelem megérte mind.

Előttem száll, és énekel nekem.

Énekeit vele zümmöghetem,

amint megyek át tűnő éveken.

Újulva hallgatom új dalait,

amint reájuk sorra megtanít

a csodaszárnyú, szent madár: a HIT.

Túrmezei Erzsébet