2016. augusztus 12., péntek



Légy példa a magaviseletben! (1Tim.4:12)
Néhány évvel ezelőtt, középiskolás koromban az egyik tanárnőm csaláson kapott dolgozatírásnál. A következő órán a kedvenc tanárommal volt óránk, aki néha járt a gyülekezetbe is és tudta jól, hogy én ki vagyok. Mikor lapozgatta a naplót kiszúrta a jegyemet, amit a puskázásért kaptam. Megkérdezte, hogy mi történt és én elmondtam az igazságot. Most, lehet azt gondolod, áh nem nagy dolog, de én soha nem felejtem el azt, amit akkor mondott nekem: „ezt nem gondoltam volna rólad!” Azt a becsületvesztést sokkal nehezebb volt kijavítanom, ha egyáltalán sikerült, mint azt a jegyet, amit kaptam a puskázásért. A cselekedeteinknek mindig következménye van, mert az emberek látni akarják, hogyan éljük meg azt, amit hiszünk.
Ne csak azért imádkozzunk, hogy ne mutassunk rossz példát barátainknak, mert ennek az a veszélye, hogy nem fogunk soha kitűnni a környezetünkből. Lehet, nem leszel rosszabb másoknál, de jobb sem, tehát nem leszel példa. Legyen előttünk, amit Pál mond Timóteusnak: „Légy példa a hívőknek a magaviseletben”! Magasabbra van téve Pál tanácsa, mint a mi elvárásunk. Nem akárkiknek kell mi példát mutassunk, hanem keresztyén társainknak. Ne úgy akarj élni, hogy jobb légy azoknál, akik nem jól cselekszenek, hanem úgy élj, hogy felnézzenek rád azok, akik a jót akarják cselekedni!
---------------------------------------


Légy példa a beszédben! (1Tim.4:12)
,,Két évünkbe telik, míg megtanulunk beszélni és egész életünkbe, míg megtanulunk hallgatni.” - mondta Mark Twain. Megtörténik sokszor, hogy elhamarkodottan beszélünk, de ha már egyszer kimondtuk, nem vonhatjuk vissza és annak hatása lesz a környezetünkre, sőt az életünkre is. (Péld 29:20). A Biblia szerint, ami kijön a szánkból, az a szívből származik és az teszi tisztátalanná az embert. (Mt 15:18). A Máté 12:36 szerint minden haszontalan szóért számot kell adni.
Emlékezzünk vissza és valljuk meg az Úrnak, ha olykor semmitmondó beszédeket szóltunk, amivel nem mutattunk jó példát osztálytársainknak és kollégáinknak. Pedig jó példával kellett volna előljárni a beszédben és az olcsó fecsegések helyett Jézusról kellett volna bizonyságot tenni és bátran megvallani őt. Tarts most önvizsgálatot és gondold végig, mi jön ki a szádon!
,,Egy kedves szó enyhítheti a terhet, egy örömteli szó felvidítja a napod. Egy jól időzített szó csökkentheti a nyomást, egy szeretetteljes szó gyógyíthat és áldást hozhat.” . Szavaink által tudunk másokat építeni vagy éppen rombolni, elcsüggeszteni vagy éppen lelkesíteni. Legyenek szavaink hitelesek és jellemépítőek!
--------------------------------------------


Adja akinek akarja.

Isten szuverinitása az, hogy nem tudni kinek adja, de lehet kérni és imádkozni esedezni érte.

Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok. 1 Korinthus. 14:1,

Mi mindenre jó a szeretet , szinte mindennek a kulcsa. A prófétálás ma is Isten mondanivalóját közli a gyülekezettel, tehát nagyon fontos. Ha működik akkor jönnek az erő ajándékai.
Isten először apostolokká, majd prófétákká és végül tanítókká rendelte ki az egyházban a szolgálókat.

Azután adott csodatevő erőket, kegyelmi ajándékokat: gyógyításra gyámolításra, vezetésre, különféle nyelveken szólásra. 1 Korinthus. 12:28,
------------------------------------------


A mérleg
A jómódú gazda, és a szegény ember üzletet kötött. A gazda minden héten ad két kiló túrót a szegény embernek, aki pedig viszonzásul két kiló összegyűjtött mézet ad.
Ment az üzlet rendben jó ideig, amíg egyszer csak a gazda arra gondolt, hogy bizony nem minden ember tisztességes, és meg kellene mérni amit, kap. Úgyhogy mikor legközelebb vitte a túrót, és néhány perc múlva megkapta a mézet, azt hazavitte, és a pontos mérlegén megmérte - hát csak másfél kiló volt!
Felháborodva ment a szegény emberhez és indulatosan a szemére vetette, hogy becsapta őt.
A szegény ember lehajtotta fejét és így szólt:
- Nagyon sajnálom, hogy így történt, de én nagyon szegény ember vagyok. Egy kétserpenyős mérleget még tudtam szerezni, de súlyokra már nem volt pénzem. Így hát amikor megkaptam tőled a túrót és kivittem a kamrába, rátettem a mérleg serpenyőjére, és a másik serpenyőbe kimértem az azonos súlyú mézet.
A gazda roppant módon elszégyellte magát és hazament.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése