A nap gondolata:

Isten a szeretet cselekedeteit nem annyira a nagyságuk, hanem inkább indító
okuk miatt becsüli. (Spurgeon)

-----------------------------------

 Ő így felelt: Senki, Uram. Jézus pedig ezt mondta neki: Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!”János 8, 11 Csodálatos ez a kegyelem. Ott térdelt ez az asszony vádlói előtt térdre roskadva,halálos ítéletre várva. Már lemondott az életéről, talán leperegtek előtte életének filmkockái.  Már nem is lát, a könnyek potyognak szeméből, és a várt kövek helyett egy szelíd hang szólítja meg .- Én sem ítéllek el téged, menj el. és mostantól fogva többé ne vétkezz!           Ez az asszony akkor ott újjászületett. Új életet kapott, személyesen, Jézus Krisztustól. Kegyelmet és bizalmat kapott. Szíve örök hálára kötelezte megmentője iránt.                                 Mi is megkaptuk ezt a kegyelmet mindnyájan akik találkoztunk Jézussal ha elfogadtuk az ő ajándékát, a kegyelmet, amellyel megbocsátotta bűneinket. Cserébe csak azt kéri, hogy többé ne vétkezzünk. Ha megmaradunk az ő útján és nem térünk le róla, akkor ez a kegyelem örökre megmarad nekünk. 

-------------------------

                     Hittel hirdessük ezt, és hittel valljuk, meg amikor imádkozunk másokért.

Értsétek meg tehát, hogy a kik hitből vannak, azok az Ábrahám fiai.  Galátzia 3:7,

Ezek a sorok vonatkoznak a pogányokra és a zsidókra is. Krisztus egyébként minden emberért meghalt és ugyanúgy szánja a hitetlen betegeket is, mint a hívőket. Az ígéretek pedig Ábrahám  magjainak adattak, akik mi vagyunk.

Mi nem vagyunk zsellérek  sem jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei Istennek. 

 Akiket  Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mivel nekünk közösségünk van a Szent Szellemmel, mert hallgatunk rá, hittel ki jelenthetjük, hogy Isten Fiai vagyunk.

---------------------------------

 Történt egyszer, hogy 10 leprás ment elé, és megálltak tőle távol.  És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!  És mikor őket látta, monda nékik:  Elmenvén, mutassátok meg magatokat a papoknak. És , hogy míg odamennek, megtisztulnak. Egy pedig ő közülük, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatér, dicsőítvén az Istent nagy szóval: 

És arccal leborulva az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samáriabeli. felelvén pedig Jézus, monda: Avagy  nem tízen tisztulnak-e meg? A kilence pedig hol van?

Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?

És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.

Lukács 17:13-19,  (Károli)

Jézus nem volt személyválogató, nemcsak a zsidókat gyógyította, oda figyelt mikor hangosan kiáltottak. Itt nem rögtön történt a csoda, hanem ahogy mentek a papokhoz. Jézus csodálkozik, hogy csak egy adott hálát az Istennek, pedig az idegen volt, mégis volt hite benne. Talán a betegség ennél az embernél életéig tartó lett. Sok minden nincs részletesen elénk tárva, de az biztos, hogy dicsőíteni és hálát adni kell Istennek. Jézus is ezt szeretné látni minden gyógyulás után.