Az Úr vezetése .

Nálad ki vezet!!

Az ÚR irányítja az ember járását; mit ért az ember a maga útjából?

 (Példabeszédek könyve 20. fejezet 24. vers)

Hurrá! Végre nyaralunk!  Mindent elraktunk? Sátor, fürdőruha, konzervek, papírok, költőpénz…  Indulás!  Úgy érzem valamit otthon hagytunk.

Merre is az arra? - Benyomom a GPS-t.  „A körforgalomnál válassza a második kijáratot, majd hajtson fel az autópályára! Kövesse az útirányt 300 kilométerig.”

Megvan minden? Tervek, célok, fogadalmak… No, akkor gyerünk!

Reméljük sikerül elfelejteni a sérelmeket, örökre elhagyni a rossz szokásokat. De ki tudja mi fog történni velünk ebben az évben? - Kinyitom az égi GPS-t.  „Egyet cselekszem, azokat, a melyek hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, a melyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.” (Fil.3:14)  Így bízom rá ma is életem vezetését és volánját az Úrra. Mondd, nálad ki vezet?

-----------------------------------------------

A győzők jutalma

„Aki győz, annak adok az elrejtett mannából, és adok annak fehér kövecskét, és a kövecskére írva új nevet, amelyet senki sem ismer, csak az, aki kapja.”

Jelenések 2:17

  Elmentem egy otthonba. Azon gondolkodtam, milyen kis ajándékot vihetnék nekik, amivel mindannyiuknak örömöt szerezhetnék. Készítettem kartonpapírból 50 db 3x3x3-as kis dobozt– tetővel. Kimentem a Duna partra, apró fehér kavicsokat gyűjtöttem és mindegyikre egy nevet írtam. „Figyelmes”, „Szolgálatkész”, „Alázatos”.

A fenti Igéről beszéltem nekik, hogy Isten mindannyiunknak ad egy fehér kövecskét, azon rajta lesz az új nevünk. Egészen felvillanyozódtak.

Egyszer már volt a történelemben egy névadó ünnepély. Próbáld meg elképzelni, ahogy a nagy-sörényű oroszlán, a hosszú-nyakú zsiráf, a csíkos borz, a vidra, a ravaszdi róka ezer és ezer társával együtt ott sorakozott ezelőtt a talán négy méter magas, két lábon álló lény előtt. Ez a lény – nevezzük Ádámnak – mindegyiknek a szemébe nézett, megsimogatta, és azt mondta. Olyan gyönyörű a sörényed, kedves, mélybarna szemeid vannak – oroszlán lesz a neved. Te hosszú nyakú, téged meg zsiráfnak szólítalak. Így adott Ádám minden állatnak nevet – és persze mindegyikét meg is jegyezte, hisz nem volt titkárnője. Ettől a naptól kezdve, nevükön szólította őket.

Elképzelem, ahogy közöttük állt, figyelte szokásaikat – azok meg tisztelettel tekintettek fel rá, mint egy jó Pásztorra. Igyekeztek a közelében maradni.

A Jelenések könyvében azt olvashatod, hogyha győzöl, kapsz egy kis fehér kövecskét, erre rá lesz írva az új neved, amint Jézus – a fő Pásztor ad neked.

Figyel rád. Látja könnyeidet, aggódásodat, örömödet. Ismeri hobbidat. Odafigyel, amikor megvigasztalsz valakit, vagy asztalod mellé ülteted. És egy kedves, új nevet ad neked, ami tökéletesen kifejezi jellemedet.

Lehet, hogy már aggattak rád neveket. Nem a barátaid, hanem a másik csoportból. Bántott a dolog. Nem tudtál megszabadulni a címkéktől. De Jézus Krisztus – a jó Pásztor – aki kimondhatatlan szeretettel szeret, és a szíved mélyét is ismeri, IGAZI NEVET fog adni neked. Te milyen nevet adnál magadnak? „Kedves?”, „Barátságos?”, „Vendégszerető?” Bízz Benne! Ő biztosan  néven fog szólítani!

-------------------------------------------

Egymás terhe

    

"A test sanyargatásának kevés a haszna, a kegyesség pedig mindenre hasznos, mert megvan benne a jelen és a jövendő élet ígérete." Pál első levele Timóteushoz 4:8

Reményik Sándor: Akarom.

Akarom: fontos ne legyek magamnak.
A végtelen falban legyek egy tégla,
Lépcső, min felhalad valaki más,
Ekevas, mely mélyen a földbe ás,
Ám a kalász nem az ő érdeme.
Legyek a szél, mely hordja a magot,
De szirmát ki nem bontja a virágnak,
S az emberek, mikor a mezőn járnak,
A virágban hadd gyönyörködjenek.
Legyek a kendő, mely könnyet töröl,
Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad.
A kéz legyek, mely váltig simogat,
Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.
Legyek a fáradt pillákon az álom.
Legyek a délibáb, mely megjelen
És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,
Legyek a délibáb a rónaságon.
Legyek a vén föld fekete szívéből
Egy mély sóhajtás fel a magas égig,
Legyek a drót, min üzenet megy végig
És cseréljenek ki, ha elszakadtam.
Sok lélek alatt legyek a tutaj,
Egyszerű, durván összerótt ladik,
Mit tengerbe visznek mély folyók.
Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,
Míg le nem teszi a művész a vonót.