Lukács 17:20-21 ,- Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van
Az Isten országa nem szemmel láthatóan jön el. Az Isten országa az Ige szelíd érvelése, a Szentlélek belülről ható munkája által, a lélek Istennel való közössége útján jön el, hiszen Isten az életet jelenti számára. A mennyek országának hatalma a Krisztus jellemének tökéletességére eljutott emberek lényében nyilvánul meg a legjobban.
Krisztus követőinek a világ világosságává kell lenniük; de Isten nem arra szólítja fel őket, hogy erejük megfeszítésével világítsanak. Ő nem helyesli a jóság látszatára való önelégült igyekezetet. Ő azt akarja, hogy lelkük átitatódjék a menny alapelveivel; és a világgal való kapcsolatukban tegyenek bizonyságot arról a világosságról, amely bennük van. Az élet minden területén megmutatkozó rendíthetetlen hűségük által világítanak.
Gazdagság, magas állás, költséges felszerelések, pazar épületek és berendezések nem lényeges kellékei Isten műve előhaladásának; az emberek dicséretét kiváltó és a hiúságot tápláló eredmények sem. A földi csillogásnak, bármennyire lenyűgöző is, nincs értéke Isten előtt, aki nem a láthatót és mulandót, hanem a láthatatlant és örökkévalót értékeli. Az előbbinek csak annyiban van értéke, amennyiben az utóbbit tükrözi. A legnagyszerűbb művészi alkotás szépsége sem mérhető össze a jellem szépségével, amely a lélekben munkálkodó Szentlélek gyümölcse. E.G.White: A nagy orvos lábnyomán – A szolgálat napjai

----------------------------------------

- Csodásan megalkotott
Zsoltárok 139,14.
"Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem."
---------------------------------------------------------------------
- Éjjel-nappal oltalmaz
Zsoltárok 121, 1-8.
"Grádicsok éneke. Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet. Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ. Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izraelnek őrizője! Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobb kezed felől. Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold. Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet. Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké                                                                                       ---------------------------------------------

Zsolt 92:2–3,-Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a Te nevednek, óh Felséges, hirdetni jó reggel a Te kegyelmedet, és éjjelente a Te hűséges voltodat!

"Dávid változatos életének viszontagságaiban énekek által tartotta fenn a mennyel való összeköttetését... Jézus gyakran hárította el földi életében a kísértéseket énekkel. Ha éles, bántó szavak hangzottak el ellene, vagy ha az Őt körülvevő légkör elégedetlenséggel, bizal-matlansággal, vagy ellenségességgel telítődött, akkor gyakran hallatta a hit és a szent öröm énekét. A húsvéti ünnepek ama szomorú estéjén is, mikor elárultatása és halála előtt állt, a zsoltár szavaival emelte fel hangját...
Ha helyesen alkalmazzuk, a zene Isten értékes adománya, amely felemeli a gondolatokat, fogékonnyá tesz a magasabb rendű dolgok iránt... Kevés olyan hatásos eszköz van arra, hogy Isten Igéjét az emlékezetünkben tartsuk, mintha ének formájában ismételjük el. Az ilyen éneknek csodálatos hatalma van. Ereje van arra, hogy a nyers és faragatlan természetet legyőzze, a gondolatokat megelevenítse, együttérzést ébresszen, harmóniát hozzon létre a cselekedetekben, száműzze a sötétséget és a balsejtelmeket, amelyek megsemmisítik a bátorságot és meggyengítik a jóért való fáradozások erejét... Sohase tévesszük szem elől az ének, mint nevelő eszköz értékét!" (Nevelés, Költészet és ének c. fejezetből)

--------------------------------------

18. zsoltár 31,-Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, akik bíznak benne.
Weöres Sándor: A szabály, mint fogság és mint szabadság
Isten szavához, parancsaihoz többféle módon
viszonyulhatunk, és az visszahat életünkre,
közérzetünkre:
Légy szigorú önmagadhoz, de ne gyötörd természetedet.
Bontsd le szeszélyeid, sóvárgásaid, nem azért, hogy
nélkülük nyomorogj, hanem, hogy folyhass, mint a víz, és
biztos lehess, mint az ég.
A szabály nem arra való, hogy beléje börtönözd magad;
legyen lakószobád, szabadon ki-be járhass, dolgod szerint.
A szabály semmit sem ér, ha elhatározás-szerűen viseled,
ha komoran és konokul csörömpöl rajtad; a szabály akkor
jó, ha érzéseidbe ivódik és finoman, hajlékonyan támogat.