Bevallások ideje!
Adóbevallások
ideje van, és elgondolkoztam a bevallás fogalmán, hogy Bibliai szempontból is
mennyire fontos a bevallás, megvallás fogalma. Minden évben egyszer minden
ember be kell vallja, hogy milyen jövedelme volt az elmúlt egy év alatt, hogy
aztán az állam adót hajtson be utána. A Bibliában is beszél Isten a bevallásról,
de nem jövedelmi bevallásról, hanem bűn bevallásról. Istennél viszont fordítva
működnek a dolgok. A Biblia azt írja, hogy a bűn fizetsége a halál. Aki
bűnt cselekszik, az fizetni fog egy nagyon drága árat, és pedig örök halállal,
Istentől örökké tartó távolléttel, kárhozattal fog fizetni. De aki Isten előtt
bevallja a bűnét, bűneit, megvallja, az nem kell fizessen. Amíg ebben a
világban akkor kell fizess, ha bevallottad, Isten előtt akkor menekülsz meg a
fizetéstől ha megvallod, bevallod a bűneid. Érdekes, nem?
Adóbevallás területén azt
tapasztaltam, hogy az emberek arra törekednek, hogy egyéni vállalkozásaikat
veszteségbe hozzák ki, vagy minél kevesebb jövedelmet vallanak be, azért, hogy
ne kelljen sok adót fizetni. Istennél, amint mondtam, fordítva működnek a dolgok.
Minél többet vallasz be, annál kevesebbet kell majd fizessél. Sőt, ha az
egészet bevallod, akkor teljesen fel fogsz szabadulni a fizetség terhe alól. Az
adósság nagy teher. Ha egy ember bevallja a jövedelmét becsületesen, és adót
kell fizessen, de nem tudja kifizetni, felgyűl az adósság, nagy a kamat, egyre
nagyobb lesz a nyomás az idő múlásával. Már nem tud aludni rendesen, a
gondolatai folyton azon járnak, hogyan tudná rendezni az adósságot. A Biblia
azt írja, hogy mindannyian bűnben születtünk. Ez még nem elég, hanem az ember
élete során egyre többet vétkezik, egyre több bűnt követ el. Mivel ezeknek az
elkövetett rossz cselekedeteknek van fizetsége, ezért az adósság egyre nagyobb
lesz. Az ember pedig tudja, amikor vétkezik, hogy nem helyesen cselekszik, mert
így lett teremtve. És azt is tudja, hogy egyszer majd meg fog fizetni. Az
adósság, ahogy egyre nagyobb lesz, a teher is egyre nagyobb lesz. Ezt a terhet,
ami a bűneink súlya, a lelkünk érzi a legjobban. Miért? Mert a lelkünket
terheli. Ha pedig a lelkünknek nincsen békessége a testünkben, akkor nyugtalan,
fáradt, zaklatott, vergődik, és ez kihat a testünkre is. Nem a test kell ép
legyen ahhoz, hogy a lelkünk ép legyen benne, hanem a lelkünk kell rendben
legyen ahhoz, hogy a testünk is rendben legyen. Nézzük meg mit mond Dávid a 32.
zsoltárban a bűn elhallgatásáról: Zsolt 32:3-4
"Míg hallgattam, kiszáradtak
csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett
kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben." Minden egyes ember, aki
ezen a földön él, megtapasztalja ezt a terhet. És ahogy telik az idő, a teher
egyre nagyobb, a lélek egyre jobban vergődik az emberben, mígnem megmentője
után kiált. Isten, a történelem folyamán, mindig szólt az emberhez, és arra
bátorította, hogy forduljon hozzá ezzel a problémával, mert Ő tudja a
gyógymódot erre. Arra biztatta az embert, hogy forduljon el a rossztól, és
vegye igénybe Isten segítségét, vallja meg előtte az elkövetett rossz
cselekedeteket, hozza napvilágra azokat, és bocsánatot nyer, majd új életet.
Voltak, akik éltek a lehetőséggel, voltak, akik nem. Dávid király az egyik volt
azok közül, akik megismerték Isten hatalmas kegyelmét, irgalmát, bocsánatát.
Zsolt
32:5 "Megvallottam
neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom
hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem."
Dávid élt a lehetőséggel. De ez a lehetőség csak Isten népének volt felajánlva
azért, hogy miután ők megtapasztalják bűneik bocsánatát, tovább közvetítsék a
világ nemzetei számára, mert Isten minden embernek meg akart bocsájtani. Izráel
népe nem tudta ezt a küldetést véghez vinni. Ezért Isten egy új tervet
dolgozott ki az egész világra nézve. Elküldte egyetlen Fiát, názáreti Jézus
Krisztust, hogy Ő kifizesse minden embernek az adósságát, minden ember elkövetett
bűnének fizetségét kifizesse. Jézus véghez vitte a küldetést. Lerótta a
fizetséget, szenvedett, megtöretett a mi bűneinkért. Megváltott minket. Mégis
sok ember napjainkban viszi a terhet, cipeli az adósság terhét. Nincs lelki
békessége, nyugalma, zaklatott, el van fáradva lelkében. Vannak, akik nem
tudnak róla, hogy van megoldás, vannak, akik tudnak róla, de nem fogadják el,
és vannak, akik hallották, elfogadták, és felszabadultak az adósság terhe alól.
Ezek az utóbbiak az igazán boldog emberek. Idézném újból Dávidot: Zsolt
32:1-2 "Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke
eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és
nincs lelkében álnokság." Én is elsősorban ennek tulajdonítom
boldogságomat. Hogy nem takargattam vétkeimet, hanem bevallottam azokat Isten
előtt. Ez volt a legnagyszerűbb bevallás az életemben. De ahhoz, hogy ezt meg
tudjam tenni, szükségem volt arra a személyre, aki feláldozta magát értem, hogy
kifizesse az én adósságomat. Hallottam arról, hogy Jézus értem is meghalt,
kifizette az adósságomat, és arra vár, hogy odamenjek hozzá, hogy a terhet
levegye a vállamról. De nemcsak várt, hanem hívott is. Szólt, hogy ne féljek
megtenni ezt a lépést, mert jó származik belőle nekem. A hívás mindenki számára
szól ma is:
Máté
11:28-30 "Jöjjetek
énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én
megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok
meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok
lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű."
Ő egy másik igát kínál fel mindenkinek, ami könnyű és gyönyörűséges, mert
nem kell többé a bűn terhét cipelni, a lélek megnyugvásra talál benne, azaz
Jézusban. Ez gyakorlati dolog. Én megtapasztaltam az életemben, és sokan mások
is. Meg lehet szabadulni a bűntől és annak terhétől. Jézus ezért jött el. Ezt
meg lehet tapasztalni. A lényeg az, hogy őszintén Isten elé járuljunk Jézus
áldozatán keresztül és bevalljuk neki a bűneinket azért, hogy Ő meg tudjon
bocsájtani. Ehhez ad Ő emberi segítséget. Olyan embereket, akik segítenek
ebben. Akik imádkoznak szabadulásért.
Aki pedig megvallja bűneit, az boldog ember
lesz, mert felszabadul a teher alól. Aki meg felszabadult, az többé nem fog
vétkezni, legalábbis nem tudatosan. Persze történnek dolgok, senki nem
tökéletes, de aki elfogadta Jézust Megváltójának, annak van egy jó
közbenjárója, védőügyvédje a Mindenható Isten előtt, és Ő közbenjár mindazokért
akik elfogadják Őt Szabadítójuknak. Lehet, hogy furcsán hangzik sokak számára
az, hogy aki egyszer megvallja Isten előtt a bűneit, többé nem fog tudatosan
vétkezni. Erre szolgál egy nagyon szép történet Jézus életéből.
Jn
13:3-10 "Jézus
jól tudva, hogy az Atya mindent kezébe adott, és hogy az Istentől jött, és az
Istenhez megy: felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt
véve, körülkötötte magát; azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a
tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül volt
kötve. Eközben Simon Péterhez ért. Az így szólt hozzá: "Uram, te mosod
meg az én lábamat? "Jézus így válaszolt neki: "Amit én teszek, most
még nem érted, de később majd megérted. "Péter így szólt hozzá: "Az
én lábamat nem mosod meg soha." Jézus így válaszolt neki: "Ha nem
moslak meg, semmi közöd sincs hozzám. "Simon Péter erre ezt mondta neki:
"Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is! "Jézus
így szólt hozzá: "Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a
lábát mossák meg, különben teljesen tiszta." Jézus az utolsó vacsorán
megmossa a tanítványai lábát. Amikor Péterhez ér, ellenállásba ütközik, mert
Péter nem tudja elfogadni, nem érti Jézus megalázkodását. Viszont Jézus azt
mondja, hogy ha nem mossa meg, akkor semmi köze nem lesz hozzá. Erre Péter azt
mondja Jézusnak, hogy ne csak a lábát mossa meg, hanem a kezét, meg a fejét is.
Jézus viszont rávilágít arra, hogy aki már teljesen megtisztult, az nem kell
újból megfürödjön, hanem elég, ha a lábát megmossa. Tehát, ha ezt lefordítjuk,
akkor azt látjuk, hogy ha egyszer Jézus megtisztít téged a bűneidtől az Ő
vérével, akkor már nem fogsz bemocskolódni olyan mértékben, amilyen azelőtt
voltál. De mivel ebben a világban járunk-kelünk, ezért a lábunk néha
beporosodik, bemocskosodik és szükségessé válik a lábmosás. Ezt szintén Jézus
végzi el az életünkben. Ő mellettünk áll attól a pillanattól fogva, hogy közünk
lett hozzá, azáltal, hogy hagytuk, hogy megmosson minket. Nem futhatunk ki
ebből a világból. Fogunk néha ballépéseket elkövetni, de Jézus mindig ott van
és közbenjár az Atyánál értünk. Így a bevallások idején arra buzdítok
mindenkit, hogy szabaduljon meg az adósság terhétől, vallja be Istennek bűneit,
hogy az adósság meg legyen semmisítve. Még egy nagyon fontos dolog! Ahogyan az
adóbevallásoknál közeledik a határidő, és egyre sürgetőbbé válik a dolog azok
számára, akik még nem tették meg, úgy Istennél is van egy határidő. Ez a
határidő földi életünk vége, amiről nem tudjuk, hogy mikor van. Amíg még az
ember él itt a földön, van rá lehetősége, hogy rendezze az életét. Ez a döntés
kihat majd egy örökkévalóságra. Ha lejár földi életünk már nem tudunk
változtatni. Másodsorban pedig közeledik az az idő, amikor Jézus visszajön, és
lejár a kegyelemnek az ideje. A türelmi
idő Isten részéről egyszer le fog járni. Tegyük meg ezt a fontos lépést az
életünkben. Isten meg akar ajándékozni bennünket. Az Ő ajándéka az örök élet.
Erre a bevallásra buzdítok mindenkit, meg a másikról sem kell megfeledkezni!
Róma
6:23 "Mert
a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig
az
örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése