HA EGY-EGY SZÓ...

Ha egy-egy szó könnyelműen kimondva
Mint nehéz kő, megüt s szíven, talál,
Gondold meg, hogy nem volt éppen
meggondolva
S talán legjobban fáj annak, aki mondta,
Mikor lehiggad s magába száll.

S ha látod buját, néma bánkódását,
S mint teszi dacossá a büszkeség,
Csókold meg, minden sértődést feledve,
Hadd ragyogjon rád újra felhős lelke,
Mint vész után a szivárványos ég.
-------------------------------------------------------

-----------------------------------------------

LÉLEKMARASZTALÓ.

Erős kötelék a test és vér,
mely összetart rokont, családot.
Testvér - testvér ellen mégis,
mily sokszor emel barikádot.

Vér köteléke ha elszakad,
Ábel vérét a föld beissza.
Tajtékzó Káini indulat
pokol hadát elszabadítja.

De a Lélek, mint aranyabroncs,
szent egységbe fűzi életünk.
Hű pártfogónk, áldott Szentlélek,
maradj velünk, maradj velünk!
Gerő Sándor

-----------------------------------------------------

„ Ne félj, mert megváltottalak, Neveden szólítottalak,
Karjaimba zártalak, Örökre enyém vagy. :|

Viruló réteken át Hűs forrás felé vezetlek,
Pásztorod vagyok, Elveszni senkit sem hagyok
Karom feléd tárom, kiárad áldásom;Nem rejtőzöm el,
Szívem a szívednek felel, Amikor úgy érzed, nyomaszt az élet.
Ne félj...

Nem taszítalak el, amikor vétkezel, Irgalmat lelsz a szívemben,
Örök feléd a hűségem, Amerre jársz védlek, nyomodba lépek.
Nem rejtőzöm el, szeretetlángom átölel,
Ne félj, ha éjben jársz, hidd, hogy a fény vár rád! „

----------------------------------------------------

Eléd megyek Uram...

Eléd megyek Uram, ha reggel felébredek,
Köszönöm Néked Atyám, hogy Benned élhetek.
Téged áld a szívem, és Hozzád visz a hitem,
Hozzád visz minden utam, Tied az életem.

Köszönök minden napot, az órát, a perceket,
Köszönök mindent Neked, köszönöm az életet.
Köszönöm azt is, Uram, hogy gondod van én reám,
Köszönöm azt, hogy szeretsz, hogy Te vagy az én Atyám!

Téged látlak Uram, a reggeli harmatban,
Mikor a hajnal hasad, a felkelő nap alatt.
Ott vagy hol, az erdő és ott, hol nyílik virág.
Rólad beszél a felhő, az áldott napsugár.

Ott vagy, hol tengernek vizét hajtja a szél,
Tajtékzó habja kúszva, sietve partot ér.
Látlak, mikor este ragyognak a csillagok,
Hatalmadról beszélnek a holdak és napok.
(szerzője ismeretlen)

------------------------------------------------------

ÍRÁS A BIBLIÁBA

Ez a könyv a könyvek könyve,
Szegény ember drágagyöngye,
Égi harmat lankadtaknak,
Világosság földi vaknak.
Bölcsességnek arany útja;
Boldog, aki rátalál!
Szomjas lelkek forráskútja,
Hol pohárral Krisztus áll.

Ez a könyv az örök törvény
Királyon lánc, rabon napfény,
Tévelygőnek hívó harang,
Roskadónak testvéri hang,
Elhagyottnak galamb-búgás,
Viharvertnek ereszet,
Haldoklónak angyalsúgás;
,,Ne félj, fogd a kezemet’’.

Gyermeknek is ,,Mily szép rege’’,
Bölcsnek, ,,Rejtelmek tengere’’,
Fal,- s túl rajta élő hangok,
Köd,- s benn zengő hárfák, lantok.
Templomok közt legszebb templom:
Csak megnyitom s benn vagyok,
Ablakán a paradicsom
Rózsáira láthatok.

Minden fakul, minden romlik,
Márványvár is összeomlik,
Bíborleplek ronggyá málnak,
Dicsőségek füstbe szállnak,
Csak ez a könyv nem tér porba,
Mintha volna élő lelke!...
Ez a könyv a Mózes bokra:
Isten szíve dobog benne...
Gárdonyi Géza