Jézus a betegek nagy orvosa

Megszólalt Jézus, és ezt kérdezte: Vajon nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc?

Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen? És ezt mondta az Úr: Kelj fel és menj el, a hited megtartott téged.

Lukács evangéliuma 17. fejezet 17-19 versei

Ez egy nagyon érdekes történet a Bibliában! Egy tíz fős társaság akik, gyakorlatilag halálra vannak ítélve (10 leprásról van szó), meglátják Jézust, és elkezdenek kiabálni, hogy: „Mester gyógyíts meg minket!” Erre a felelet az volt, hogy menjenek el a paphoz, a kor tisztiorvosához azért, hogy mutassák meg magukat neki. Különös hogy mi történik, hiszen még betegen indulnak el a paphoz, és mire odaérnek, a pap azt kell, hogy megállapítsa, hogy ezek az emberek nem betegek. Micsoda hit kellett ahhoz, hogy még betegen elinduljanak?

De csak egy gondolta úgy, hogy neki ezt meg kellene köszönni annak, aki megszabadította a betegségtől. Most persze megfogalmazódik a fejünkben, hogy irgum-burgum, hogy lehetnek ilyen szívtelenek, hogy még csak köszönetet sem nyilvánítanak a Szabadítónak, de azért, hány olyan eset volt, amikor az Úr megszabadított bennünket nehézségektől, és nem mondtunk semmi köszönetet érte! Egy azonban visszament, aki ráadásul samáriai volt, és dicsőítette Őt.

A Nagy Orvos akkor fejezi be a gyógyítás munkáját, amikor az az egy visszament és áldotta azért, mert megszabadította a halálos kórtól. Azt mondta, hogy kelj fel és menj el, a te hited megtartott téged! A gyógyulást itt kapta meg a hitelesítést.

Jézus felhasznál különböző élethelyzeteket azért, hogy megmentsen bennünket. Ne felejtsük el soha, hogy kitől kapjuk a szabadulást. Egy barátomnál, fiatal korában diagnosztizáltak egy halálos betegséget. Egy hónapot adtak neki az orvosok. Azonnal változtatott az életmódján, és fogadkozott, hogy ha túléli, akkor életét átadja Krisztusnak. Az egészségi állapota napról napra javult. Eltelt pár év, és miután kilábalt a nehezéből akkor visszavonta az ígéretét. Élte tovább életét, úgy ahogy azelőtt. A betegségének a diagnosztizálásának napjától el telt már több mint 5 év, és azt tudom, hogy az orvosok megállapították, hogy a betegsége, amiből úgy érezte már meggyógyult, kiújult, és ismét veszélyezteti az életét? Lehet-e játszani az ilyen ígéretekkel? Érdemes-e? Nem jobb-e hálával áldozni a Nagy Orvosnak?

A betegség nem büntetés, hanem eszköz arra, hogy az ember szívét még közelebb vonja az Atyai szívhez! Isten áldását kívánom!

-----------------------------------

Isten gazdag ajándékai .

 

Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen. Efézusbeliekhez írt levél 3. fejezet 20-21. verse

Amikor az Istent imában megszólítjuk, akkor érdemes megfigyelnünk azt, hogy a haladás, vagy kérések vannak többségben? Ahogy hallgatom az imádságokat, és együtt lélegzem a szívemmel az imádkozóval, akkor azt kell megállapítani, hogy a kérés mindig valahogy több.

Az ember mindig többet és többet akar, de itt van egy ígéret arra vonatkozóan, hogy többet is fogunk kapni! Habár azt mondjuk, hogy mi nagyon jól ismerjük magunkat, és tudjuk azt is, hogy milyen szükségleteink vannak, mégis be kell azt ismernünk, hogy az Isten jobban tudja. Nehéz ezt olyankor tudomásul venni, mikor az igazán nehéz helyzetbe kerülünk. Akkor inkább kérdezősködni szeretünk (miért Uram?), vagy megmondani a megoldást.

Itt pedig úgy olvassuk, hogy aki pedig mindent megtehet. Ne higgye senki, hogy ezt most nem tapasztalatból fogom mondani, de valóban úgy van. Az Isten mindent megtehet és többet ad, mint mi azt elképzelni tudnánk. Csak sokszor azt kell tudatosítsuk magunkban, hogy az Ő elgondolása nem azonos az egyszerű emberi gondolkodással. Mert mi a bűnök között gondoljuk a jót, de Ő még csak nem is gondolt soha bűnt, vagy bűnös dolgot. Ez egy alapvető különbség közöttünk, valamint az, hogy Ő már akkor ismert Téged kedves olvasó, mielőtt az anyaméhben megalkotott Téged!

Megérteni nehéz, hogy többet ad annál, mint mi kérjünk, de legyünk nyugodtak, és legyen hitünk, hogy sokkal többet és jobbat fogunk kapni. Rebegjünk el magunkban egy halk imádságot, és miután hálát adtunk a bennünket ölelő dolgokról, kérjük Őt bátran, és engedjünk Neki, hogy többet tehessen annál, mint amit mi el tudnánk gondolni!