„…szegényeknek hirdettetik az evangélium…” (Máté 11,1-6)
Jézus Krisztus elsődleges feladata a tanítás, az igehirdetés volt: az evangélium hirdetése azoknak (1), akik rádöbbenhettek, hogy szegények, és szükségük van a mennyei többletre, az örök élet örömére és erejére, már ebben a világban (5). Jézus tanítása elsődleges a Szentírás minden helyének megértése tekintetében. Jézus Krisztus az, aki ennek a tanításnak a szívét, az evangéliumot, halálával és feltámadásával elhozta közénk! Ennek az evangéliumnak igazolása volt csupán azoknak a jeleknek, csodáknak a sorozata, amelyek kísérték és igazolták Jézus igehirdetését (5). Ezek bizonyították, hogy aki hirdeti a végső megoldás, a megváltás evangéliumát, Ő a megígért Megváltó, nem kell mást várni! Itt van az, aki elkezdte kibogozni, ami halálosan, fojtóan összegubancolódott ebben a világban!*
1Sámuel 21.
27. zsoltár * Ez azonban csak a kezdet. A folytatás odaát következik, de már itt örömöt és erőt ad. Ám több csodát, végleges megoldást ne itt várjunk. Mi pedig, mint itt Keresztelő János, összekeverjük a hangsúlyokat, és az evangélium, az üzenet helyett, az evilági megoldásokat akarjuk csupán, itt, most, azonnal. Egyébként megkérdőjelezzük az egészet, és elkezdünk kételkedni az egész jézus-ügyben(1-3), valójában megbotránkozunk Őbenne (6). Pedig Jézus Krisztus tanítása, és annak szíve, az evangélium sokkal több, mint bármely csoda, és az ebből maradványként jelen lévő, ma elfogadott cselekvő, ételosztó, segítő egyház. Sajnos, ha kell, ma csak ennyi kell a világnak az egyházból. Mi azonban ragaszkodunk az üzenethez, az evangéliumi többhöz. Boldog, aki csodák híján is hisz az üzenetben, az evangéliumban, amit Jézus tanított és elhozott.

------------------------------------------------

Mélyebbre ...
1./ megújulásért
Talán: a felkészülésünk velünk kellene, elkezdődjön.
Kérdezzük Istentől: Mit akarsz, mit tegyek? Talán: mélyebbre mennünk az imádságban, hogy eljussunk az Előtte való őszinteség és megtörtség helyére. Egész estés imádság, böjt, vagy találkozó más gyülekezetekkel, hogy együtt imádkozzunk
-----------------------------------------------
Szélesebbre …
1./ előfeltétele a rendkívüli egyesült imádság
Néha a hívők egy kis csoport-jának kitartó és hűséges imája az, amire Isten válaszol.
Isten erőteljesen megérinti egyesek életét, és munkálkodik rajtuk keresztül, hogy elérjen másokat.
--másokkal együtt imádkozzunk; a gyülekezetben; más gyülekezettel,
Vagy csak egy-két baráttal?
Tudjuk emelni a tétet.
---------------------------------------------------------
Imádkozni egyezőségben. „ha ketten egy akaraton lesztek a Földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám” Mt.18,19.
Ez egy erőteljes ígéret. Bátorít minket
----------------------------------------
A hit akadályai. … a helyi gondolkozásmód befolyásolja az evangélium fogadását. … imádkozzunk a változásért. Isten meg tudja változtatni az emberek jellemét, akár egy teljes terület jellemét is.

------------------------------------------

Méltóvá leszel a dicsőségre
,,Kegyelmet és dicsőséget ad az Isten" (Zsolt 84, 12)
Éppen a kegyelemre van most szükségünk; ez el is érhető mindenki számára. Mit kaphatnánk meg könnyebben, mint a kegyelmet, ami ajándék! Ma megtartó, megerősítő, megszentelő és megelégítő kegyelmet nyerünk. Mostanáig Urunk mindennap megadta kegyelmét, a jövőben is számíthatunk irgalmára, és ez nekünk elég. Ha idáig csak kevés kegyelmet nyertünk, annak oka nyilván bennünk van, mert az Úr ezt készségesen és bőven adja. Kérjünk tőle annyi kegyelmet, amennyit csak akarunk, nem kell félnünk Isten, nem utasít el. Sőt, bőségesen és szemrehányás nélkül adja azt.
Aranyat esetleg nem ad az Úr, de kegyelmet igen. Talán nem juttat nyereséghez, de adja kegyelmét. Szinte bizonyos, hogy megpróbáltatást is küld ránk, de kapunk elegendő kegyelmet is, hogy azt elhordozhassuk. Lehet, hogy munkára és szenvedésre hív, de elhívásával együtt érkezik a szükséges kegyelem is.
Milyen nagyszerű az ,,és" ebben az igeversben - ,,... és dicsőséget". Most még nincs szükségünk a dicsőségre, és nem is vagyunk méltók rá, de megkapjuk, amikor eljön az ideje. Miután megettük a kegyelem kenyerét, megihatjuk a dicsőség borát. Át kell mennünk a szentélyen - ami a kegyelem -, hogy elérkezzünk a Szentek Szentjébe - ami a dicsőség. Ez a két szó ,,és dicsőséget" elegendő kell, legyen ahhoz, hogy örömünkben máris dicséretet énekeljünk. Még egy kis idő - és azután az örök dicsőségben lesz részünk!
________________________________________
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből