Csorba Győző: Hó-hívogató
De jó volna ha volna
ha hó hullna halomba
ha már fű sincs levél se
betakarna a tél mindent fehérbe
Kétkarácsony utolján
ünnepnapok kihunytán
fakó végén az évnek
de jólesne kevés derű a szívnek
Hét álló nap havazna?
Ha tenné is mi haszna?
A hó alól csak-újra
az a csúf sár a hó alól kibújna
Kevés derű mi lenne?
Szépségtapasz a sebre
Alatta mint előtte
ami sajgott úgysem engesztelődne
Azért mégis ha így is
ha ez csöppet segít is
de jó volna ha volna
ha a friss hó falut-várost bevonna.
De jó volna ha volna
ha hó hullna halomba
ha már fű sincs levél se
betakarna a tél mindent fehérbe
Kétkarácsony utolján
ünnepnapok kihunytán
fakó végén az évnek
de jólesne kevés derű a szívnek
Hét álló nap havazna?
Ha tenné is mi haszna?
A hó alól csak-újra
az a csúf sár a hó alól kibújna
Kevés derű mi lenne?
Szépségtapasz a sebre
Alatta mint előtte
ami sajgott úgysem engesztelődne
Azért mégis ha így is
ha ez csöppet segít is
de jó volna ha volna
ha a friss hó falut-várost bevonna.
-------------------------------------------------
Adventi hajnal.
Zihál, a szél s megfagy a sóhaj,
a felhő fenn hajóraj.
Könyörtelen, vad téli éjjel,
az út a messzeségbe vész el.
De lángruhában száll az angyal
s lila sugárral gyúl a hajnal.
Adventi hajnal, zeng és árad
a lélekből a tiszta bánat.
Sikolt a könnyes antifóna,
hogy jöjjön a szépséges óra,
Táruljon ki a Menny, a fénydús.
s szülessék meg a drága Jézus
Zihál, a szél s megfagy a sóhaj,
a felhő fenn hajóraj.
Könyörtelen, vad téli éjjel,
az út a messzeségbe vész el.
De lángruhában száll az angyal
s lila sugárral gyúl a hajnal.
Adventi hajnal, zeng és árad
a lélekből a tiszta bánat.
Sikolt a könnyes antifóna,
hogy jöjjön a szépséges óra,
Táruljon ki a Menny, a fénydús.
s szülessék meg a drága Jézus
-----------------------------------------------------------
. Ádventi
örvendezés
Utaidat vágyva kerestem,
S utaid megtaláltak engem.
Csodáidat látni akartam,
S ámulok rajtuk szakadatlan.
Titkaidat bogoztam egyre,
S most, mint gyermek az egyszeregyre,
úgy nézek rájuk, dicsekedvén,
ujjong szívem kegyelmed kedvén;
mert szereteted egyszer; még,
irgalmasságod csupa hüség,
s egy értelme van a keresztnek:
hogy megkerestek és szeretnek!
Hát hirdetem, hogy útja száz van
minden szívhez a nagyvilágban,
keresni kell és rá találni ma,
akinek Ő a vágya álma;
kinek batyuja az a "nincsen",
megtalálja a gazdag Isten. Fejes Ádám
Utaidat vágyva kerestem,
S utaid megtaláltak engem.
Csodáidat látni akartam,
S ámulok rajtuk szakadatlan.
Titkaidat bogoztam egyre,
S most, mint gyermek az egyszeregyre,
úgy nézek rájuk, dicsekedvén,
ujjong szívem kegyelmed kedvén;
mert szereteted egyszer; még,
irgalmasságod csupa hüség,
s egy értelme van a keresztnek:
hogy megkerestek és szeretnek!
Hát hirdetem, hogy útja száz van
minden szívhez a nagyvilágban,
keresni kell és rá találni ma,
akinek Ő a vágya álma;
kinek batyuja az a "nincsen",
megtalálja a gazdag Isten. Fejes Ádám
---------------------------------
Örömvasárnap - Advent harmadik vasárnapja
Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik, ez a vasárnap kiemelkedik a többi közül, advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében,, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke,,l a tiszta szeretet és a boldogság érzése..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése