2Sámuel 9:1-13 MÉFIBÓSET
És felrémlik a gyermekkori emlék,
riaszt borzongat lázas éjszakán…
Ötéves volt… felkapta őt a dajka,
és futott vele át a palotán,
sikongva, mint ki eszét vesztve száguld,
mert Jezréel ben rettentő csatán
elesett Saul, a megszállott király is,
a nagyapa, – és apja: Jonathan.
A dajka fut, reszket már gyenge karja,
és hirtelen: rettentő zuhanás!
Rémült sikoly! Vad fájdalom hasít át
Mindkét lábán, mint a villámcsapás.
Felemelik, mert talpra állni nem tud,
a dajka vonja-rántja őt tovább…
– Árvaság, jajszó, csúfos összeomlás,
és dermedten csüng a két béna láb.
Évek telnek, ő csak tengődik árnyként.
Naponta reszket, teste-lelke fáj.
Mi vár reá, bukott királyi sarjra?
Az országban most Dávid a király!
S hirtelen kemény léptek zaja koppan,
Királyi testőr menten ott terem,
– Uram reád lelt, küldi a parancsot:
színe előtt sürgősen megjelenj!
Véget ér hát a boldogtalan élet?
Saulért most Dávid rajta bosszút áll?
- Asztalomnál lesz naponta étked,
Saul minden birtoka rád visszaszáll!
– Reám, holt ebre? – dadog Méfibóset,
az ámulattól elakad szava.
– Többé ne rettegj. Megterítve vár rád
a királyi kegyelem asztala.
***
(Jaj, hányszor voltam jótettekre béna,
bukott Ádámnak lázadó fia,
de hívat töviskoronás Királyom –
kenyérbe-borba rejtve, látom:
Vár reám a Kegyelem asztala!) Siklós József

Gondolkoztam!

Egy indián bölcs asszony, amikor a hegyekben utazgatott, egy folyóban talált
egy különösen értékes drágakövet. Másnap találkozott egy másik utazóval, aki éhes
volt, így hát a bölcs asszony kinyitotta a csomagját, és megosztotta
ennivalóját a vándorral.

Az utas meglátta a drágakövet az indián asszonynál, és kérte őt, hogy adja neki. A nő habozás nélkül neki adta. A vándor, - örvendezve jó szerencséjén - továbbállt, hiszen tudta: a drágakő olyan értékes, hogy élete hátralévő részében nem kell többé szükséget szenvednie. Ám néhány nappal később a vándor visszatért az indián asszonyhoz, és visszaadta neki a követ.

"Gondolkoztam."- szólalt meg. "Jól tudom milyen értékes ez a kő, de visszaadom abban a reményben, hogy adhatsz nekem valamit, ami még értékesebb. Add nekem azt a valamit, ami képessé tett arra, hogy nekem add a követ.
-----------------------------------------------

---

Mindig azt mondd, amire gondolsz,
Ha szeretsz valakit, mond meg neki,
Ne félj kifejezni önmagad.
Nyújtsd ki a kezed, és mond meg a másiknak,
hogy mit jelent számodra.
Mert mire eldöntöd, hogy melyik a megfelelő
időpont, már túl késő lehet.
Ragadd meg a napot, soha ne sajnálkozz.
És ami a legfontosabb: maradj közel barátaidhoz,
és családodhoz
Mert ők segítettek abban, hogy azzá légy,
ami ma vagy!/ Szerzője  ismeretlen/

---

Jorge Luis Borges: Idő multán.

Idővel az ember megérti mi a különbség a között, hogy tartasz egy kezet, vagy leláncolsz egy lelket..
És megtanulod,... hogyha nincs valaki melletted, nem azt jelenti, hogy egyedül vagy...
és elfogadod a zuhanást emelt fővel és nyitott szemmel...
és meg tanulod az utakat a mára és a mostra építeni, mert a holnap nem garantálja a terveidet..
a holnapnak mindig van egy csomó olyan változata, ami megállíthat fele úton...
és idővel megtanuljuk, hogy a nagyon sok is, az életet adó meleg is égethet és elszenesíthet...

Fogjál hát neki ültetni a saját kertedet és díszítgetni a saját lelkedet ahelyett, hogy mástól várod, hogy virágot hozzon.....
és tanuld meg, hogy tényleg el tudod viselni , hogy tényleg van erőd, és tényleg értékes vagy...
és az ember csak tanul és tanul...

Idővel megtanulod, hogy csak az tud boldogságot adni, aki elfogad hibáiddal és nem akar megváltoztatni...

Idővel megtanulod, hogy az igazi barát kevés és harcolnod kell érte, mert másként körülvesznek a nem igazak...

---

Tolerancia

A szó eredetében benne van a magyarázat.
Eltűrni....megtűrni...

Sokszor ez történik, és nem a krisztusi szeretet munkálkodik, vagy éppen köti össze az embereket.
E szóban azonban benne van az uralmi helyzete.
ÉN eltűröm, ÉN megtűröm...
Vagyis uralkodom rajtad, de ÉN adok szabadságot arra, ami a TE dolgod.

Magam sem akarok uralkodni senkin, mást kiskorúnak tartani.

Minket nem kibírni, eltűrni, vagy éppen nagy kegyesen megtűrni kell!

Emberként, krisztusiként, szabaddá kell tennünk egymást Isten szolgálatára..
És ha vannak hibánk, vagy valaki még gyerekkorban van, segítsük: szeressük (egymást) krisztusi szeretettel.