-
Pilinszky János Fokról fokra
Ahogy a semmi kisimítja
az agónia árkait,
miként a vidék hófúvás után
lecsillapul, hazatalál,
valahogy úgy alakul, rendeződik
fokról-fokra ember és Isten,
pusztulás és születés párbeszéde.
-,-,-,-,-,-,--,-,,,,-,-,-,-
Pilinszky János Egy titok margójára
Takard le jól, mit elkövettél,
és élj utána szabadon, akár
egy sikeres merénylő. Tetted
kendő alatt, nélküled is megél,
majd túlnő rajtad, meghalad,
alig először, később azután
gyereksírásként, mint a végítélet,
mikor a bárány elkiáltja magát.
-------------------------------------------------

Ajánld fel magad!
„Ő majd megmondja neked, mit cselekedjél" (Ruth 3,4).
Izrael igyekezett megőrizni családi örökségét Józsué napjaitól egészen Krisztus érkezéséig. Ezért az elidegenített birtokokat minden ötvenéves évfordulókor vissza kellett adni. A birtoklás folytonossága azonban akkor volt csak biztosított, ha az eredeti birtokos örökösökkel rendelkezett. Ezért törvénnyé tették, hogy ha egy férfi fiak nélkül halt meg, özvegyet hagyva hátra, egy közeli rokon a családfa folytatása érdekében köteles legyen őt feleségül venni. Naomi özvegy és túlságosan idős volt gyermekek világrahozatalához, ami helyzetét ugyancsak megnehezítette. Hogyan lehetett tehát elhunyt férjének örökségét helyreállítani? Menye, Ruth bár hajlandó lett volna erre, Naomi hazájában idegennek számított. Csupán az idős Boáz volt elég közeli rokon ahhoz, hogy segíthessen. De vajon megvált-e Boáz egy idegent? Mert Ruth nak nemcsak arra volt szüksége, hogy földjeit megvásárolják, hanem hogy valaki feleségül vegye. Tehát fel kellett „ajánlania magát" Boáznak.
Ha nem ajánljuk fel magunkat Istennek, akkor a megváltás meddő, üres dolog marad. Boáz méltán dicsérte meg Ruthot, aki Isten törvényének betöltése érdekében elfordult a fiatalabb férfiak vonzerejétől. Ha utódaira tekintünk, láthatjuk milyen gazdagon jutalmazta meg őt ezért az Úr. Aki odaszenteli magát Istennek, mindig bőséges jutalmát veszi.(Ruth Dávid király dédanyja)
Mert úgy szerette Isten a világot,hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.(Jn 3.16)
Jézus így válaszolt: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. (Jn. 14.6)

---

-
Lukátsi Vilma: ÉBREDEZÉS.

Térj meg! - ezt hallottam tegnap este.
Közvetlenül mellemnek szögezte a hallott Ige a fegyver csövét,
és idegen lett a meghitt sötét: lehet, hogy elvétettem az utat?
Elmerült bennem az Isten-tudat gyermekkorom gyarló imáiban,
vagy a harangos templombolt alatt valami gyér vallásos köpenybe
takartam, és bizonygattam egyre magamnak, hogy Isten mozdulatlan.
...néha elmondtam még öntudatlan: "Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben..." de imám visszahullt szárnyszegetten,
ezért hát abbahagytam az imát. Az élet annyi szépet-jót kínált
- tegnap estig! Amióta úgy érzem, VALAKI sürget, hogy el ne késsem! Meg kell térnem! Még ma meg kell térnem...

---

-
KERESZT ALATT
Uram, én jó akartam lenni, de imádkozva rosszat tettem.
Uram, a szemem jobbra nézett, de akaratlan balra mentem.
Sírást indultam vigasztalni, de jaj, a szám szitokra állott,
a karom ölelésre lendült, de csattanva az arcba vágott.
Uram: én mindig rosszat tettem, valahányszor csak jót akartam!
Uram: ha én gyémánt vagyok, csiszolatlan miért Vass Albert
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,--,
HISZEK
Hiszek-e még a régi hitben, Szent-e előttem még a múlt?
Vagy ami egykor élt szívemben Már mind elkorhadt, megfakult?
A büszke dal, ha újra zendül, Megdobogtatja-e szíved?
- Érzem, a könny hogy pereg szememből,
Hiszek.
Hiszel - e az emberiségben,Hogy van nagy hivatás még ?
S mit ki nem vitt sok ezer-éven Kivívja egy új nemzedék?
Kimúl a szolgaság, a vakhit, Bilincset törnek a nemzetek?
- Érzem, szememből villám csap ki.
Hiszek.
Mondd, hiszel - e a földi létben, Hogy méltó küzdelemre még?
Hogy nem bolygunk örök sötétben, S jóságos a hatalmas ég?
Hogy a nagy mindenséggel szemben Nem kell feladnunk a hitet?
- - Sugár ragyog könnyes szememben. Hiszek.
- Palágyi Lajos

---