Az Isten bankja.
Isten talentumot annak ad,
Ki adósa nem marad.
Megforgatja kölcsönét,
Boldogítja Istenét.
Részvényesek e bankban
Mi mindnyájan vagyunk,
Kölcsönnel, kamattal
Mind gyarapodunk
--------------------------------
Bárki mondja-
Bárki mondja,
Ne hidd el!
Ne hidd el,
míg szíved ver!
Hallgass az égre!
Térj meg végre!

---------------------------------

Az Úr érkezése.
Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborús éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.

--------------------------------

Az Isten-kereső lárma
Neved sem értem, Istenem,
De van két árva, nagy szemem
S annyi bolondot látok,
Hogy e sok bolondságból
Nagy ijedelmemben,
Uram, hozzád kiáltok.

Próbáltam sokféle mesét,
De, hajh, egyik se volt elég:
Szívemben, idegimben
Kiabáló, nagy lárma
Téged keres, Fölség,
Isten, a tied minden

-------------------------------

Jó helyen...
Az Úrban békén elaludtakat
messzeségben keresnünk nem szabad.
Szent Ige szól, hogy sebünk bekötözze:
Krisztusban vannak! Vele mindörökre!
Krisztusban, nem valahol idegenben,
nem ahol álmok árnyéka lebben.
Krisztusban, ki megígérte nekünk,
hogy minden napon itt lesz velünk.
Krisztusban itt, Krisztusban ott!
Felelj: van boldogabb találkozási hely?
Nincsenek messze! Mért a fájdalom?
Ott vannak csak a túlsó oldalon!

------------------------------------

Dora Rappard. - CSAK A KEGYELEM .
Támasz nincs velem - csak a kegyelem. Semmi más nem tart meg engem,
mint törött mankó hagy cserben, s csak a kegyelem marad énvelem.
Mit érek magam? Mind haszontalan, amit tettem és elértem;
Megrontotta bűnöm, vétkem. Védő nincs velem - csak a kegyelem.
Isten jósága, Jézus halála, Szentlélek-adta új élet -
más nem adhat békességet nékem idelenn! - Csak a kegyelem.
Boldog, ki bűnnel győztes harcra kész ,. megtisztul Jézus vérében,
Győz, a Bárány erejében s zengi szüntelen: Csak a kegyelem...
Ahogy sebzetten, észrevételen őz rejtőzik sűrűségbe,
roskadok le Hozzád térve, s gyógyír nincs velem - csak a kegyelem.
S bár az ős gonosz támad, ostoroz - kárt lelkemben hogyan tenne!
Betakar Isten kegyelme! Csak az van velem! - Csak a kegyelem.
És ha fájdalom terhét hordozom, ha sötét, mély völgybe érek,
ott is kísér tiszta fényed. Más fény nincs velem. - Csak a kegyelem.
Hadd énekelem: Csak a kegyelem! Elég életre, halálra,
Elérni örök hazámba! Elég szüntelen. Csak a kegyelem.

------------------------------------------

ZÁKEUS
Elment egyszer Zákeus,
hogy Jézust meglássa,
Kicsi volt, hát felmászott
egy nagy fügefára.
Mikor az Úr arra jött,
így szólt fel a fára:
"Zákeus ma tehozzád
térek be szállásra."
Örvendezett Zákeus
Ennek hallatára,
Hitte, hogy a bűneit
az Úr megbocsátja.
Azt mondta: "Ha valamit
gonoszul elvettem
Megfizetek négyszer is,
hogy jóvá tehessem.
Így szólt az Úr: "E háznak
ma lett üdvössége!"
Zákeusnak szívébe
Öröm szállt és béke.
Jézus jött, hogy megtartsa
a bűnös világot,
Mióta Ő eljött hozzánk,
én is vele járok!

-------------------------------------------

Pislogó gyertyafény.

Volt idő, mikor mustármagnál
is kevesebb hittel éltem,
s a keskeny útról hol ide,
hol oda le-letértem.

De pislogott még a gyertyafény,
nem oltottad ki a lángot,
igaz néha csak kevéssé,
de mindig parázslott.

Megrepedezett nádként
kitettem magam száz veszélynek,
de Te igazítottad lépteim,
hogy hozzád visszatérjek.

Most már rád bízom magam
Uram, teljes egészen,
S Te megfogod a kezem,
S átvezetsz ezer veszélyen.