A keveset is áldd meg, Jézusom.-X
Amit én tudok Rólad, még nagyon kevés...
Terített asztalodon csak morzsa-szedegetés.
Szabad szemmel a déli napba nézés,
S titkaid erdőjében ösvénykeresés.
Amit én tudok Terólad, nagyon kevés.
Még nem hitalap...Hajszált eresztő gyökér,
Ami, ha majd megszentelt talajodba ér:
Akaratod szerint nő, lombosodik, él.
És akkor...Ha megértem, élem igédet...
Rügybe fakasztod gyermeki hitemet.
S harmatként szórod rá békességedet.
Mindezt kegyelemből...Mert szeretsz engemet.
Hajolj le hát hozzám. Nyisd ki szirmaimat,
Hogy be tudjam fogadni áldásaidat.
S ne csak kérjem. Értsem is csodáidat.
A legnagyobbat..., hogy hallod imáimat. 1972. 05. 20

-------------------------------------------

A győzedelmes élet
Mit tudsz róla? ... Ismered?
Megpróbáltad már élni?
Nehéz! ... De nem lehetetlen...
-Titka az erőben rejlik:
amit imában kell kérni.
A győzedelmes élet:
nem csak szándék, remény.
-Örökös harc önmagad ellen,
amiben – észrevétlenül
kristályosodik a jellem.
A győzedelmes élet...
Nem csak a jövőbe való nézés,
a jelen szenvedése, öröme.
-Hidd el, számodra is ez lesz...
A mennyország küszöbe.
1970. 03. 10.

---

A keveset is áldd meg, Jézusom
Amit én tudok Rólad, még nagyon kevés...
Terített asztalodon csak morzsa-szedegetés.
Szabad szemmel a déli napba nézés,
S titkaid erdőjében ösvénykeresés.
Amit én tudok Terólad, nagyon kevés.
Még nem hitalap...Hajszált eresztő gyökér,
Ami, ha majd megszentelt talajodba ér:
Akaratod szerint nő, lombosodik, él.
És akkor...Ha megértem, élem igédet...
Rügybe fakasztod gyermeki hitemet.
S harmatként szórod rá békességedet.
Mindezt kegyelemből...Mert szeretsz engemet.
Hajolj le hát hozzám. Nyisd ki szirmaimat,
Hogy be tudjam fogadni áldásaidat.
S ne csak kérjem. Értsem is csodáidat.
A legnagyobbat..., hogy hallod imáimat.
1972. 05. 20

---

GYÓGYÍTÓ IMÁDSÁGOK,-„ Mt 25,14-30
"Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe. Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük, és nyert másik ötöt. Ugyanígy az is, aki a kettőt kapta, nyert másik kettőt. Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét. Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük. Eljött az, aki az öt talentumot kapta, odavitte a másik öt talentumot, és így szólt: Uram, öt talentumot adtál át nekem: nézd, másik öt talentumot nyertem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára! Odament az is, aki a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot adtál át nekem: nézd, másik két talentumot nyertem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára! Odament hozzá az is, aki az egy talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, tudtam, hogy kérlelhetetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál. Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd, itt van, ami a tied. Ura így válaszolt neki: Te, gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is gyűjtök, ahova nem szórtam? Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamattal kaptam volna vissza azt, ami az enyém. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van. A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás."