2015. május 4., hétfő



Túrmezei Erzsébet: HIT ÁLTAL.

Egy himnuszt hallok elnémíthatatlan
századokon át új meg új alakban.
Az énekes nem egyszer névtelen.
Nem is ő énekel: a kegyelem!
S az egész földről láthatatlan karban
száll ég felé a csodálatos dallam,
és a fül fenséges harmóniát hall.
Figyelj! „Hit által! Hit által! Hit által!"

Azok sorában, akik énekelnek,
van kemény férfi, félénk, gyenge gyermek,
roskadt öreg, remegő szívű asszony...
De nincs perc, hogy e himnusz elhallgasson.
Mert szájról szájra, szívről szívre kel.
Némíts el egyet, ezer énekel.
Új meg új hang, de ugyanaz a dallam.
Néha leborulok, hogy tisztán halljam,
tele frissességgel, zengő csodákkal.
Hallod? „Hit által! Hit által! Hit által!"

Isten Lelke vezényel. Egyet int,
és új énekes lép elő megint.
Így int neked, és így intett nekem.
Meghallja, ha elnémul énekem,
és fáj neki egyetlen hang hiánya,
amint a nagy egészet dirigálja,
s az örök himnusz zúgva, zengve szárnyal:
Igen! „Hit által! Hit által! Hit által!"

Érzem, rajtam a Karmester szeme.
Énekelni, kezdeni kellene,
hogy munkám, harcom, életem, halálom,
minden szavam, minden szívdobbanásom
ezt, ezt az egyet zengje szüntelen!
Láthatatlan kar énekel velem:
testvéreim hangja körülölel.
Nem, a himnusz ma sem némulhat el,
legyen a dallam bármilyen nehéz.
Szemünk a Karmester kezére néz,
és minden olyan egyszerűvé válik.
Ő segít énekelni mindhalálig
szolgálattal, élettel és halállal
ma is: „Hit által! Hit által! Hit által!"
------------------------------------------------

APOSTOLOK CSODATÉTELE,-(olv.: Apost,- csel,- 3.r.)

Péter és János a templom kapujába'
koldusba ütközvén, sorsában megszánva,
pénzük ím nem lévén, ám hittel teljesen,
gyógyítást tettek a nyomorék betegen.
Szabadkozva kezdte az apostol: "Nincs pénzem..."
Lehajolt: "Többet kapsz: kelj fel, az Úr nevében!"
Talpra állt a béna, járni, ugrálni kezdett;
Péter meg prédikált csodára gyűlt tömegnek
-----------------------------------------------
Az Út ,-(olv.: János ev. 9. r.)

"Vak voltam, most látok. Vak voltam, most látok!"
- így bizonygatja egy vakon született.
Hallottak gyógyulni sántát, süketet;
ám ekkora csodát még senki se látott.

Kérdezik szüleit... Tanácstalanok:
szenzáció, - jó, de pont szombatnapon?!
El kéne dönteni, miféle hatalom,
ami e reformer rabbinak adatott.

Törvény vagy kegyelem?
Szabály vagy szeretet?
Idegtépő tusa tudós fejekben...

Ő megy tovább, míg vitáznak benn;
várják sokan még betegek...
vár rá egy hóhér a Hegyen...
----------------------------------


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése