Játszótéri randevú

Anyuka karjából
lehuppan Orsika,
örökkön kacagó
eleven kis csoda.

Körötte sok gyerek,
nincsen ma óvoda,
egyenként odamegy,
nézi, ki-kicsoda.

Napvédő kalapján
hatalmas karima,
kilibben alóla
coffjának masnija.

Aprócska kisfiú
érkezik randira,
nagymama szállítja
könnyű kis kocsiba’.

Teljesen hajmentes
gömbölyű koponya;
kisleányt meglátva
széles a mosolya.

Maszatos kezében
olvadó fagyija,
homlokát fordítja
cuppanós puszira.

Karjait gyöngéden
kitárva Orsika,
öleli barátját
jövőnek asszonya.  Kurczina Terézia

Levente

Épp csak megszületett várva-várt Levente,
s míg a családtagok szemlélik merengve,
kezdi megismerni itteni világot,
elbűvölvén nyomban az egész családot.

Felfedező útja arcról-arcra halad,
első észlelése lelkében megmarad.
Ágyacskáját éppen öten veszik körül,
boldogságuk árad, mindegyikük örül.

Három gyönyörű lány, a legnagyobb Anna,
igaz szeretettel várt erre a napra.
Mellette boldogan ámuldozik Eszter,
öröme látható, bizonygatni nem kell.

Vele örvendezik húga, Lilla Janka,
aki a nővérkék legkisebbik tagja.
Levente épp ilyen testvérekre vágyott,
nem kaphatott volna ennél jobb családot!

Puha biztonsággal anya öleli át,
szeretettel vonva karjába kisfiát.
Gyönyörködve nézi szép családját apa,
meghatódottságtól elakad a szava.

Kibővült a létszám, a csöpp Leventével,
e nagy boldogsággal most semmi sem ér fel.
Békén ringatózva e nagy lelki kincsen,
áldásokat rájuk az Úr bőven hintsen!  Kurczina Terézia