Gal. 6:1–2,- Atyámfiai, még ha előfogja is az embert valami bűn, ti lelkiek, igazítsátok útba az ilyet szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is.

Egymás terhét hordozzátok, úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.  „Ha Krisztus lakik bennetek, akkor nem vágyakoztok másokat megfigyelni és hibáikat leleplezni. Ahelyett, hogy arra törekednétek, hogy másokat vádoljatok és elítéljetek, inkább segíteni és menteni akarjatok. Ha tévelygőkkel találkoztok, szívleljétek meg ezt a figyelmeztetést: »ügyelj magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is.« Jusson eszetekbe, hogy mily gyakran tévedtetek ti magatok is életetek során, és hogy milyen nehéz volt újra az egyenes útra térni, ha egyszer elhagytátok azt. Ne taszítsátok testvéreteket még nagyobb sötétségbe, hanem szívélyes együttérzéssel figyelmeztessétek az őt környékező veszedelmekre. Csakis akkor lettetek alkalmassá mások megsegítésére, csakis akkor közeledhettek egy bűnbeesett lélekhez és érinthetitek a szívét, amikor érzitek, hogy a saját éneteket, sőt az egész életeteket is fel tudnátok áldozni, hogy megtévedt testvéreteken segítsetek. Hibáztatással és szemrehányással még senkit sem lehetett a helyes útra téríteni. Ellenkezőleg, ezáltal csak még távolabb űzitek őket Krisztustól. Csak a szelíd, szívélyes és őszintén a másik megmentésére törekvő lélek segíthet megszabadítani a tévelygőket és fedezheti el a bűnök sokaságát.” (Gondolatok a Hegyibeszédről, Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek c. fejezetből)

---------------------------------------------------

      I.       Péter 5,8-9- Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szertejár, keresvén, kit elnyeljen:

Akinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be.  Sátán minden erejét összeszedi, és minden képességét latba veti a küzdelemben. Vajon miért nem ütközik nagyobb ellenállásba? Krisztus katonái miért olyan álmosak és közömbösek?Mert nagyon laza a vele való kapcsolatuk: mert nagy híjával vannak Lelkének. Nem vetik meg a bűnt, és nem borzadnak tőle, miként Mesterük. Nem állnak ellene oly határozottan és eltökélten, mint Krisztus. Nem látják, hogy milyen mérhetetlen gonosz és veszélyes dolog a bűn; nem látják a sötétség fejedelmének jellemét és hatalmát… Míg az emberek mit sem tudnak Sátán stratégiájáról, ez az éber ellenség állandóan a nyomukban van. Beférkőzik otthonuk minden zugába, városaik minden utcájába, a templomba, az országos tanácskozásokba, a törvényszékekbe; zavart okoz, ámít, megbabonáz; mindenütt rombolja a férfiak, nők és gyerekek lelkét; megosztja a családokat; gyűlöletet, versengést, viszályt, lázadást, gyilkosságot okoz. És mintha a keresztény világ ezeket mind Istennek tulajdonítaná, létezésüket pedig szükségszerűnek. (Korszakok nyomában, 451.)

IDEJE FELFRISSÜLNI ,- Ézs 6,1-10.

Uzzijjá király halála évében láttam az Urat, magasra emelt trónon ülve. Palástja betöltötte a templomot. Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel arcát takarta el, kettővel lábát fedte be, kettővel pedig repült. Így kiáltott egyik a másiknak: Szent, szent, szent a Seregek URa, dicsősége betölti az egész földet!
A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel. Ekkor megszólaltam:
Jaj nekem! Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom. Hiszen a Királyt, a Seregek URát látták szemeim!
És hozzám repült az egyik szeráf, kezében parázs volt, amelyet fogóval vett le az oltárról.
Számhoz érintette, és ezt mondta: Íme, ez megérintette ajkadat, bűnöd el van véve, vétked meg van bocsátva.
Majd az Úr szavát hallottam, aki ezt mondta: Kit küldjek el, ki megy el követségünkben? Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj!
Ő válaszolt: Menj, és mondd meg e népnek: Hallván halljatok, de ne értsetek, látván lássatok, de ne ismerjetek!
Tedd kövérré e nép szívét, tedd süketté a fülét, és kösd be a szemét, hogy szemével ne lásson, fülével ne halljon, szívével ne értsen, és megtérve meg ne gyógyuljon.