KINCSKERESŐ   (D. Tímár Klára)

Véleményt kikérni anyám elé álltam.
Vasat gyűjtenek most minden iskolában;
bátyám bélyeget gyűjt, barátom lepkét,
adjon már tanácsot, hogy én mit gyűjthetnék.

„Megmondom’’ - szólt anyám. Majd a Bibliáját
a kezébe vette,„a Máté 6:20-ban
választ találsz benne. Olvasd csak...’’ S a könyvet
máris kinyitotta,szavaimat várta,
mikor jutok oda.

Olvastam... s már tudom,hogy gyűjtésre nekem
anyám által kincset ajánl hű Mesterem
Rozsda meg nem marja, tolvaj el nem viszi,
örökre boldog az,ki hiszi s megteszi.

Én hiszem, megteszem,de kevés az erőm,
s mert még kicsiny vagyok,az Úr a segítőm.

 ---------------------------------------------------

NE HIDD...! (Balog Miklós (Ünneprontás, 34. old.))

Ne hidd, hogy házasságod majd megoldja
mindazt, mit életedben nem szeretsz;
tudod szeretni majd, ki megsebez,
s hordasz keresztet is ha kell naponta!

Ha mindezt eddig még nem gyakoroltad,
a házasság ehhez nem ád erőt,
erőszakká lesz csak saját erőd,
s halmozni tudsz csak mindig rosszra rosszat.

De kaphatsz mást: kegyelmet kegyelemre,
csak önigazságod ruháját vesd le,
s tapasztalod majd: Jézus mit tehet!

Új utadhoz új emberré kell lenned,
ez old meg minden problémát tebenned,
add át tehát az Úrnak szívedet!

-------------------------------------

A SZENT MARADÉK   (Lukátsi Vilma)

Mi ajándékba kaptuk az időt, mint az ötezrek azt az öt kenyeret,
amiből maradt még tizenkét kosár, miután ők már ettek eleget.

Nos úgy-ahogy leéltük életünket egészen eddig a mai napig,
örömünkből furcsa döbbenet lesz, mint mikor látni kezdünk valamit,
ami eddig is szemünk előtt volt, csak nem akartunk törődni vele,
mert az élet végtelennek tűnik, ameddig csupa szín az eleje.

... lábunkban nagy futások remegése orrunkban szúr egy régi halk sírás,
sok örömünknek volt bűn-gyökere túltengő önérzet, hangoskodás...
- Alkalmankénti felbuzdulásból lett-e valóság valami kevés?
Csalhatatlan érveléseinknek mekkora része volt kár és szemét?

Mi ajándékba kaptuk az Időt, és mohón faltuk, mint a kenyeret,
ami még maradt, csak az a miénk,mert hozzátennünk semmit sem lehet!
De azt igen, hogy átadjuk Annak,Akitől kaptuk.

Ha lehet ma még! Ha úgy-ahogy leéltük életünket,
hadd legyen most már szent a maradék!

------------------------------------------