KRISZTUS KERESZTJÉN … Szabolcska Mihály

Krisztus keresztjén
Az van felírva,
Hogy az igazság
Nem vesz a sírba!
– Örvendjen, akit
Bántalom ér;
Ha lelke tiszta,
Szíve fehér!
Krisztus keresztjén
Az van felírva,
Hogy a szeretet
Nem vész a sírba!
– Mind e világ bár
Életedre les;
Csak te bocsáss meg,
Csak te szeress!…
Csak te bocsáss meg
A gyűlölőknek,
S oszd szét a szíved
A szenvedőknek!
– Megmozdult a kő
Sírja felett…
Örökkévaló
A szeretet!

-----------------------------------------

„TUDSZ-E VALAMI JÓT?” - Túrmezei Erzsébet
Kérdést őrizgette szívemben.
Kérdője rég elköltözött.
De milliók szomjúsága, reménye
rejtőzik tréfás kérdése mögött.
Mert olyan emberi jó hírre várni!
Derűs mosollyal egyet tudakolt,
ha beléptem: „Tudsz-e valami jót?
Mert ha nem, hát találj ki!”
Tudtam valami jót. Kitalálni se kellett.
Betegágya, halálos ágya mellett
az a jó hír volt az erő, a béke,
utolsó, boldog menedéke,
szenvedést beragyogó, drága cél,
örökké új örömhír: Jézus él!
„Tudsz-e valami jót? –
visszhangzik egyre bennem.
Tudok! Azóta sem kell
bús bajpostának lennem,
Fénytelen szeműek közt
fénytelen szívvel mennem.
Örömmondó lehetek
énekkel, tettel, szóval,
Jóhírre szomjazókat
itatva örök jóval,
Szeretni és szolgálni
szent, új erőt adóval,
Bánatot oszlatóval,
szívet vigasztalóval!
Évek hulló levelét űzheti őszi szél.
Örök tavaszi jóhír
énekel a szívemben
diadalmasan, frissen: JÉZUS ÉL!