ÖREGSZÜNK
Nem történt meg veled néha, hogy amikor láttál egy "nagyjából" veled egyidős valakit ezt gondoltad: nem létezik, hogy én is ilyen öregnek nézek ki!!!Olvasd el az én kis történetem.

Alicia Smith a nevem és a fogorvosi rendelő várószobájában ültem. Soha nem

jártam előtte ennél a fogorvosnál.

Amint várakoztam és nézelődtem, megláttam a falon az orvos diplomáját amin

rajta volt a teljes neve. Hirtelen felelevenedett az emlékeimben egy magas,

feketehajú, sportos srác arca, aki az osztálytársam volt a gimnáziumban kb.

30 évvel ezelőtt. Létezne hogy ez ugyanaz a fiú akibe titokban szerelmes

voltam???

De miután bementem a rendelőbe és megláttam, elhessegettem magamtól a

gondolatot.

A félig kopasz, őszes, igaz hogy magas, de kövér és ráncos arcú férfi

láttán, gondoltam túl öregnek látszik ahhoz hogy az osztálytársam lehetett

volna.

Miután megvizsgálta a fogaimat megkérdeztem tőle, hogy a "Morgan Park"-i

gimnáziumban tanult-e.

- Igen, igen - válaszolt büszkén mosolyogva.

Mire én:

- És mikor érettségiztél?

Mire ő:

- 1975-ben. Miért kérdezed?

Mire én:

- Nahát, te az osztályomba jártál!

Miután hosszasan végigmért ez a

RONDA,...KOPASZ,...RÁNCOS,...KÖVÉR,...ÖREG,..ABNORMÁLIS,....ID IÓTA fickó,

megkérdezte:

Melyik tantárgyat tanítottad....???!!

------------------------------------------

                                             SZOBOR

Egyszer egy ember egy gyönyörű márványszobrot ásott ki a kertjében. Elvitte egy műgyűjtőhöz, aki imádta a gyönyörű holmikat. Az ember eladásra kínálta a szobrot, a műgyűjtő pedig magas áron meg is vásárolta. Ezután elköszöntek egymástól.

Az ember, ahogy hazafelé ballagott a pénzével, így gondolkodott: "Milyen sok életet jelent ez a pénz! Hogy adhat valaki ennyit egy halott kődarabért, amit már ezer éve eltemettek és elfeledtek?"

A műgyűjtőnek, ahogy a szobrot nézegette, ez járt a fejében: "Milyen szép! Milyen élő! Álmodó lélek, amely ezerévnyi álomtól friss és édes. Hogy adhat oda valaki egy ilyen gyönyörűséget némi halott, álmoktól mentes pénzért?"

 Minden csak nézőpont kérdése...