MINDENRE!

A napokban olvastam egy történetet egy hölgyről, aki egyszer hallott Jézus feltámadásáról, és ez olyan mélyen megérintette, hogy szinte nem tudott másról beszélni. Minden ismerősétől, barátjától, rokonától megkérdezte, hogy ismerik-e a húsvét történetét, és már mondta is, hogy mi az a történetben, ami őt rendkívül szíven ütötte. Olyan meggyőzően és szeretettel beszélt Jézus golgotai áldozatáról, határtalan szeretetéről, hogy mások szíve is megnyílt és kezdték más szemmel nézni a világot.

A hölgy kapott egy levelet orvosától, hogy egy bizonyos napon jelenjen meg a rendelőjében.

A hölgy elment, és a váróteremben, mivel várnia kellett, elkezdett beszélgetni a mellette ülőkkel kedvenc témájáról. Egyre többen hallgatták, volt, aki könnyes szemmel. Amikor rákerült volna a sor, az orvos azt mondta az asszisztensének, még ne hívjuk be, mert ő ott kint a betegek között egy másfajta terápiát alkalmaz. S amikor végül behívták, az orvos szomorúan közölte vele a hírt, hogy megtámadta szervezetét a „KÓR” és nem sok ideje van már hátra.

A hölgy egy pillanatra elgondolkozott, majd mosolyogva így szól

Doktor úr, szeretnék minél előbb befeküdni a kórházba a kezelésekre, hogy szobatársaimnak beszélhessek Jézusról, míg még van rá időm.

Hogyan lehet egy halálos hírt félelem nélkül, mérgesség, elkeseredés nélkül fogadni?

Hogyan lehet egy veszteséget elhordozni?

Hogyan lehet bántalmazást eltűrni?

Hogyan lehet békességgel a szívünkbe - élni?

Pál azt üzeni ma neked: „MINDENRE van erőm a KRISZTUSBAN, aki engem megerősít”

Filippibeliekhez írt levél 4:13.

MINDENRE!!!

KRISZTUSBAN!

Ő MEGERŐSÍT!