JÖN KRISZTUSOD!
Most advent van. Mécsemben új olajjal
Az Araráton állok. Figyelek.
Nincs ennél nagyobb és fontosabb
Dolgom most még, hisz zártak az egek.
Most advent van. De karácsonyra várok!
Advent után karácsony lesz, hiszem.
Most csend honol szívemnek rejtekében,
De benne fénylő adventom viszem.
Ha véget ér az adventi idő, Ő
Ígérte, jő, és meg is érkezik.
Kitárom majd Előtte fénylő vággyal
Adventi nagy várásom érzetit.
Hitemet is, mit őriztem a zajban,
Bánatban, gyászban, sötétben, vakon,
Szent szavait, mit énhozzám intéz majd,
Alázatos örömmel hallgatom.
Most még a csend, az ünnepek előtti
Nagy némaság zárja körül el Őt,
De virágos pompában látok én már
Minden hóval, faggyal fedett tetőt.
Adventi hit tanít szeretni, tűrni,
Várni, segítni itt mindenkinek,
Ezzel tudom hirdetni hangos szóval:
- Jön Krisztusod! Készítsd Néki szíved! -
Kárász
Izabella
----------------------------
Hátha még ma!
Száll az élet, mint
az óra,
Fut, rohan a
mutatója.
Nyárra gyorsan jő az
ősz.
Jelek földön,
szívben, égen,
Hirdetik a
Mindenségben:
Jézusom... Te
visszajössz!
Ezredévek tűnnek,
mennek,
szárnyain a
Végtelennek.
S mit hoz egy új
ezred év?
Ám minek ily messze
nézni?
Szívem forró vágy
emészti:
Hátha addig
visszajössz!
Századok suhannak
lágyan
évek hosszú gyöngysorában.
S mit hoz a
következő?
S szívem zengi...
hátha... hátha...
Ily nagy idő nincs
már hátra,
és Te addig
visszajössz!
Sürget, kerget
minden óra,
hogy térhetnék
nyugovóra,
míg a lelkek
alszanak!
Értük küldesz, értük
éltetsz,
minden percben
visszatérhetsz.
Hátha... még ma
visszajössz!
Haluszka M. Rózsa
(Hozsannázó napok, I. 126)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése