2014. november 14., péntek



Az ÚRral dicsekszik lelkem. Hallják ezt az alázatosak, és örülnek.
Hirdessétek velem az ÚR nagyságát, magasztaljuk együtt az ő nevét!
Az ÚRhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem.
Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk.
Kiáltott a nyomorult; az ÚR meghallgatta, és minden bajából kiszabadította.
Az ÚR angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.
Érezzétek, és lássátok, hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.
Féljétek az URat, ti szentjei, mert nem szűkölködnek az istenfélők. Zsolt 34,3-10.
Zsolt. 34,3- 10-v-
Dicsekedik lelkem az Úrban; s hallják ezt a szegények és örülnek. 
Dicsőítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az ő nevét! 
Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem. 
A kik ő reá néznek, azok felvidulnak, és arcuk meg nem pirul. 
Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt. 
Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket. 
Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki ő benne bízik. 
Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik őt félik, nincs fogyatkozásuk. 
















------------------------------------------------------------
“És megkérdé őt közülük egy törvénytudó, kísértvén őt, és mondván: Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.” Máté 22,35-40

A legszebb bölcsesség. alázat, bölcsesség

Amit csak akar az Úr, megteszi az égen és a földön és a mélységes tengerekben. (Zsolt 135,6)
Tõle, általa és érte van minden: övé a dicsõség mindörökké. (Róm 11,36)
Uram, taníts minket fejünket meghajtani!
Bár fenséges az Úr, meglátja a megalázottat, és messzirõl megismeri a fennhéjázót. (Zsolt 138,6)
Isten bennünket hûségesen szeret. Nap mint nap figyel, és gondja van ránk. Mindenütt jelen van: ismeri gondolatainkat, terveinket, érzéseinket. Nem lehet tõle elrejtõzni. Tudja, hogy mennyire szükségünk van rá. Tudja, hogy milyenek vagyunk, és azt is látja, milyennek akarjuk mutatni magunkat mások elõtt vagy õ elõtte. Ismeri megalázott voltunkat, és akkor is lát - méghozzá messzirõl -, amikor magunkat annyira feljebbvalónak tartjuk.
Akárhogyan is viselkedünk, akárhogy nézünk is ki, az Istenéi vagyunk. Õ alkotott és formált, és azt akarja, hogy mi is az övéinek tudjuk és érezzük magunkat. Biztonságot és szeretetet szeretne adni, hogy ne gondoljuk azt, hogy egyedül vagyunk a világban. Az õ hatalmát akarja megmutatni rajtunk, hogy higgyünk õbenne, és ne embertársaink legyõzésével, fölényeskedéssel mutogassuk mi a saját "hatalmunkat". Az Úristen nagy, erõs, hatalmas, elõtte nincs lehetetlen.
Nem személyválogató, nem az erõseket választja ki magának, hanem a gyengéket, hogy gyámolítsa õket, hogy a hatalmát megmutassa mindazoknak, akik kételkednek, vagy szükséget szenvednek. Az erõseket, fennhéjázókat megalázza, porba dönti elképzeléseiket, keresztülhúzza számításaikat, hogy õk is gyengének és megalázottnak érezzék magukat, s hogy aztán ismét fel tudja majd õket emelni.
Lássuk meg az Isten szeretetét és hatalmát, amely a mi javunkat szolgálja!
Ember, ne szállj túlságosan magasra, ne képzelj be magadnak semmi felesleges dolgot!                      A legszebb bölcsesség, hogy nem vagy nagyon okos. A bölcsesség forrás. Minél többet iszol belõle, annál többet és hatalmasabban ösztönöz és dolgozik. A bölcs soha sem téved, mindig célba talál, van szemmértéke: az Isten akarata.
Urunk, Istenünk! Taníts meg a saját útjaink helyett a te utadon járni! Ámen

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése