INTELMEK, ÚTRAVALÓUL 

Ne ítélj a látszat után,

Mert tévedés érhet.

A korai ítéletre

Rácáfol az élet.

Sokszor ahol rosszat látsz, ott

Jó dolog történik;
Viszont igaz, hogy nem minden

Arany, ami fénylik.

Ne adj hitelt minden szónak,

Mit mondanak néked,

Különösön ha vádolják

Barátod, testvéred.

Kérdezd meg őt, mi a való?

S várj a véleménnyel,

Ne válassza lelketeket

A rágalom széjjel.

Nem kell mindent elmondanod

Amit tudsz másoknak.

Gondold meg azt, hogy szavaid

Hatni hogyan fognak?

Építenek-e, vagy rontanak,

Gyógyítnak, vagy vágnak?

Ne légy másnak terjesztője,

Csak az igazságnak.

De ne nézd el tétlenül se,

Ha valaki téved.

Mert egy érték elvesztése

Neked is a vétked.

Felelős vagy másokért is,

A jó Isten előtt,

Igyekezz hát helyes útra

Hozni a vétkezőt.

     Novák László

SZAVAK TÖMLÖCÉBEN 

Mindannyian a szavak tömlöcében

szorongunk sokszor ellenségesen,

s nem méri fel a józan értelem,

hogy minden szó rögtönzött jelzés éppen

egy állandóbb valóságról, mely mindig

szebb, gazdagabb, mint bármelyik szavunk.

Mi is mindnyájan másfélék vagyunk,

mint rólunk szóló szavak nyomán hírlik.

Törődjünk többet embertársainkkal,

hosszan hallgatva: melyik, miről, mit vall,

s engedjük, hogy változzék véleményünk,

feledve sok előítéletet!

Közben talán kisebbé lesz az ÉN-ünk,

de nagyobbá az örök szeretet!

     Balog Miklós (Ünneprontás, 62. old.)