V.
Mózes 17: 16-20- Csak sok lovat ne tartson , és a népet vissza ne vigye
Egyiptomba, hogy lovat sokasítson, mivelhogy az Úr megmondta néktek: Ne
térjetek többé vissza azon az úton!
Sok
feleséget se tartson, hogy szíve el ne hajoljon; se ezüstjét, se aranyát
felettébb meg ne sokasítsa.
És
mikor az ő országának királyi székére ül, írja le magának könyvbe e törvénynek
mását a Lévita-papokéból.
És
legyen az ő nála, és olvassa azt életének minden idejében, hogy tanulja félni
az Urat, a te Istenedet, hogy megtartsa e törvénynek minden ígéjét, és e rendeléseket,
hogy azokat cselekedje.
Fel
ne fuvalkodjék az ő szíve az ő atyjafiai ellen, se el ne hajoljon a
parancsolattól jobbra vagy balra, hogy hosszú ideig éljen az ő országában ő és
az ő fiai Izraelben.
Évszázadokkal
Salamon trónra lépése előtt az Úr Mózes által eligazítást adott Izrael jövendő
uralkodóinak, mert előre látta, az őket környékező veszélyeket.
Az
Úr védeni akarta Izrael uralkodóit attól, hogy fizikai erőben bízzanak. Ezért
előre intette őket, hogy ne sokasítsák meg lovaikat. Az Úr különösképpen
figyelmeztette azt, aki felkent király lesz, hogy „ne legyen sok felesége, hogy
szíve el ne hajoljon…”
A
jólét közepette leselkedik a veszély. A gazdagság és a dicsőség minden
korszakban veszélyeztette az alázatosságot és a lelkiséget. A szenvedés, a
csapás fájdalmat okozhat, de a lelki életet leginkább a jólét veszélyezteti. Ha
az ember nem veti magát alá állandóan Isten akaratának, ha az igazság nem
szenteli meg, a siker biztosan felébreszti benne az elbizakodottságra való
természetes hajlamot.
Az
alázat völgye – ahol az ember minden lépésénél csak Istentől várhat tanítást és
eligazítást – viszonylag veszélytelen. De a legsúlyosabb veszélyben az az ember
van, aki magas csúcson áll, és akit állása folytán bölcsnek tartanak. Ha nem
Istenre támaszkodik, biztosan elbukik.
E.G.White:
Próféták és királyok
------------------------------------------------------------------------------
Az Isten jótetszésének jele.
"Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát,
elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek"
(Jak 1,12)
Igen, boldog, még a kísértés ideje alatt is. Ezt azonban
csak az veszi észre, akinek mennyei "gyógyító írral" kenték meg a
szemét. De el kell tűrnie a kísértést, mégpedig úgy, hogy közben nem lázadozik
Isten ellen, sem a jó útról nem tér le. Áldott az az ember, aki már átment a
tűzön, de a tűz nem emésztette meg, mint a pelyvát.
Mikor a próbatételnek vége, jön Isten jótetszésének jele: "az élet koszorúja". Ez annyi, mintha az Úr azt mondaná: Hagyjátok élni, mert megméretett a mérlegen, és nem találtatott könnyűnek. A jutalma élet, mégpedig nem csupán létezés, hanem szent, boldog, igazi élet, Isten velünk való szándékának a megvalósulása. Már most egy magasabb rendű szellemi élet és öröm koszorúzza meg azokat, akik győzelmesen mentek át a legnagyobb kísértéseken is.
Az Úr azoknak ígéri az élet koszorúját, akik Őt szeretik. A kísértések tüzében ugyanis csak az Urat szeretők tudnak megállni, a többiek elsüllyednek, elkeserednek vagy visszatérnek a világba. Nos, én szívem, szereted az Urat? Szereted Őt igazán, mélyen és teljesen? Ha igen, akkor szereteted próbatétel alá fog kerülni, de ne félj, nem sodor el a próbák legmélyebb árja sem.
Uram, táplálja a Te szereteted az enyémet mindvégig!
Mikor a próbatételnek vége, jön Isten jótetszésének jele: "az élet koszorúja". Ez annyi, mintha az Úr azt mondaná: Hagyjátok élni, mert megméretett a mérlegen, és nem találtatott könnyűnek. A jutalma élet, mégpedig nem csupán létezés, hanem szent, boldog, igazi élet, Isten velünk való szándékának a megvalósulása. Már most egy magasabb rendű szellemi élet és öröm koszorúzza meg azokat, akik győzelmesen mentek át a legnagyobb kísértéseken is.
Az Úr azoknak ígéri az élet koszorúját, akik Őt szeretik. A kísértések tüzében ugyanis csak az Urat szeretők tudnak megállni, a többiek elsüllyednek, elkeserednek vagy visszatérnek a világba. Nos, én szívem, szereted az Urat? Szereted Őt igazán, mélyen és teljesen? Ha igen, akkor szereteted próbatétel alá fog kerülni, de ne félj, nem sodor el a próbák legmélyebb árja sem.
Uram, táplálja a Te szereteted az enyémet mindvégig!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése