ÉN TUDOM, MIT KÉNE  CSINÁLNI !                                                                  

Ej, azok a csövek nem akarnak pászolni. Hiába forgatják az apa kezei,

óvatosan hiába illesztgeti,nem akarnak engedelmeskedni.

- „Megállj Sátán, nem tolsz ki velem! Nem fogod feldúlni lelki békességem!”

Magabiztosan így beszél az apa, s a kályhacsöveket hiába forgatja.

Az öt-hat éves gyermek ott állt mellette,tágra nyílt szemekkel nézte.

Szeretett volna segíteni:- „Apukám, én tudom, mit kéne csinálni!”

- „Hagyjál békémbe, ne szólj bele!” Lassan kezdett fogyni a türelme.

Hiába cserélgette, forgatta, eredménytelen volt a munkája.

A gyermek megpróbált újra beleszólni:- „Apukám! Én tudom, mit kéne  csinálni!”

- „Hallgass már! Ne bosszants! Mit tudsz te? Te akarsz tanítni kisgyermek létedre?!”

A gyermek elhallgatott és tovább nézte, milyen idegesen jár az apa keze.

Már mióta kínlódik vele, és mégsem haladt semmire.

Nem unta meg újra mondani: - „Apukám... és tudom mit kéne csinálni!”

- „Hallgass, te kölyök! Mert megverlek! Pucolj rögtön a sarokba innét!”

A gyermek elkotródott, és messziről nézte, várta, mi lesz már ennek a vége.

Az apja még mindig nem hagyja abba, ügyetlenségében kezét is megvágta.

Már végképp elfogyott a türelme, csak úgy tombolt a méreg benne.

A gyermek megpróbált még egyszer szólni:  - „Apukám, én tudom, mit kéne csinálni!”

- „Na mondjad hát!” nyögte lihegve. De meglepődött a feleletre.

A gyermek teljes meggyőződéssel mondta:- „Imádkozni kéne, apukám drága!”

- „…Igazad van. Imádkozni kell…”És imádkozott teljes őszinteséggel:

- „Uram Jézus! Az előbb hencegtem,hogy a Sátán nem tud felzavarni engem.

s íme, míg sokat mérgelődtem,odalett a lelki békességem.

Bocsásd meg, hogy bíztam a magam erejébe, és nem hívtalak segítségemre.

Csak most látom, milyen semmi vagyok. Tenélküled még ennyit sem tudok.”

Imáját hálával fejezte be,Hogy a gyermek által az Úr megintette.

Aztán alig fogott munkájába bele,azonnal készen is lett vele.

A gyermek örömmel újságolta a többieknek:„Apukámnak az Úr Jézus segített!”

    * * * * * * * * * * * * * * * *

Hidd el, testvér, sokszor az Úr szól a gyermekbe’,Csak te ne vágj fel, vedd figyelembe!

Ha nem jutott eszedbe segítségül hívni, Jézusod kénytelen figyelmeztetni,

mielőtt lelki békéd elfogyna. Ő mindig a te javadat akarja.

Aztán meg ne hencegj a Sátánnal szembe, mert cudarul megjárhatod vele.

Ne bízz soha a saját erődbe: Jézus erejét vedd mindig igénybe