„Készek legyetek megfelelni….”

MIT MONDJAK, NEM TUDOM 

Ha tudnám…

Ha tudhatnám a szót,

a varázsigét,

hogy visszanyerné, akinek kimondom

elveszített hitét.

Ha tudhatnám a szót, a varázsigét,

de nem tudom,

csak nézek tanácstalan, hallgatag.

Ha ismerhetném annak életét,

akivel éppen szemben állok!

Milyen hatások

után találkozott velem?

De semmilyen szót nem találok.

Mit mondjak, nem tudom…

Uram, a nagy úton

csodatevést tenni nem akarok,

de egy szót, hogyha megadod,

mondanék mindenkinek

(magamtól szólni látod, nem merek),

hogy felcsillanna szeme,

dalba fogna szíve,

kacagna boldogságban,

lehullna egy imában,

kiáltaná:

Elvesztettem, de megtaláltam! –

…Én állok csak. Ő elmegy.

Mázsárnyi terhek nyomják.

Ha tudtam volna a szót, amit várt!

…Uram, a szót súgd, add belém!

   Kárász Izabella  "Fényből fényességet" 204

--------------------------------------------

TITOK  

Azt látjátok, hogy gondtalan vagyok

s kérditek: a szemem mitől ragyog?

Mi visz előre? Nincs rajtam teher?

Mért lebegek, mint akit szárny emel?

Gyermek, asszony, munka, kenyér, lakás,

tüzelő, orvos, cipőtalpalás,

számla és részlet. . . bűn, gond, szenvedély. . .

Hogyan bírom mindezt oly könnyedén?. . .

Mi a titkom?. . . Honnan van az erő?

. . . Titkom és erőm egyedül csak Ő,

Ő, ki elvette minden terhemet,

Ő véd, vigasztal, táplál és szeret.

Könnyű menni, ha köves is az út,

vére a kőre hullt s ott megaludt.

Piros szőnyeg lett lábaim alatt.

El nem botolhat, ki rajta halad.

Könnyű menni, hisz Ő lépked elől

s Előtte a lehetetlen ledől.

Könnyű menni, hisz a tövises ág

mindig csak az Ő szent arcába vág!

Könnyű menni, hisz rajta a teher

s a vétkeimért is majd Ő felel.

Könnyű menni, mert Ő utat nyitott. . .

Tudjátok most már. . . Ím ez a titok!

            Bódás János

---------------------------------------------

CSAK EGY SZÓT!     

„Csak szólj egy szót!“ - és Jézus szólt.  Kimondta.

A szélütött szolga felült az ágyon erre a szóra, mert ebben a szóban

erő volt, hatalom.

Ne sírnék sok erőtelen szavamon? És ne hallgatnék el, hogy Ő beszéljen,

hogy bennem Ő, a Krisztus szóljon, éljen? Elhallgatok, s könyörgök hangtalan:

Csak szólj egy szót; s meggyógyul a szívem... meggyógyul a szavam.

            Túrmezei Erzsébet