„És lészen: az utolsó időben az Úr házának hegye a hegyek fölé helyeztetik, és felülemelkedik az a halmokon, és népek özönlenek reá. Pogányok is sokan mennek, és mondják: Jertek, menjünk fel az Úr hegyére és a Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az ő útjaira, és járjunk az ő ösvényein! Mert Sionból jő ki a törvény, és az Úr beszéde Jeruzsálemből.

(Mikás könyve 4. fejezet 1-2. vers)

Itt ülök az Olajfák hegyén, előttem az Úr házának hegye. S beteljesülni látszanak a próféta szavai, hiszen közel háromezer évvel Mikeás jövendölése után amerre nézek, emberek áradata hömpölyög, a világ minden tájáról turisták milliói özönlenek a Szeretett városba.

Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy a fenti prófécia nem a jeruzsálemi turizmus fellendüléséről szól. Mert ha Mikeás nem is, de az Örökkévaló mindenképp előre tudta, hogy az utolsó időben a Szent hegyen már nem fog ott állni az Ő háza.

De akkor milyen hegyről és milyen házról van itt szó?

Az Újszövetségben az Isten Háza kifejezés nem egy épületet takar, hanem a hívők közösségét, az egyházat, „Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, a melyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által.” (1Pét.2:5)

„Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, amint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek.” (2Kor.6:16)

Ennek a ’háznak’ az alapja Jézus, az igazi Szikla, „a becses kő”, a „szegletkő” (1Pét.2:6-7) „Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által.” (Ef.2:22)

Tehát ez alapján, ma, 2014. július 16-án mi vagyunk Isten Háza. De akkor miért nem özönlenek hozzánk a pogányok? Még turistaként sem keresik fel imaházainkat.

Mikeás azt mondja, azért mennek a népek az Úr követőihez, mert tudják, hogy onnan „jő ki a törvény, és az Úr beszéde”.

Ezért, kérlek Istenem add, hogy életem összhangban lehessen a te törvényeddel, és használd fel hangomat, hogy szavaim a te beszéded lehessen! Hogy lehessek a te élő házad ebben a lelkileg holt világban!

-----------------------------------------------------------------------------------------------------

János 15:19--Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, a mi az övé; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ.

Krisztus azért jött e földre, hogy megbékéltesse az embert Istennel, és ez által egymással is.    A világ jórészt Sátánnak, Jézus legelkeseredettebb ellenségének hódol. Az evangélium olyan életelveket kíván az embereknek, amelyek homlokegyenest ellenkeznek szokásaikkal és vágyaikkal. Ezért szembefordulnak az evangéliummal. Gyűlölik a tisztaságot, amely leleplezi és elítéli bűneiket. Üldözik és pusztítják azokat, akik hangoztatják az evangélium jogos és szent követelményeit. Az evangélium tehát azért nevezhető kardnak, mert magasztos igazságai gyűlöletet és ellenségeskedést váltanak ki képviselői ellen…

Pál apostol kijelenti, hogy „mindazok is, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak” (II. Tim. 3:12) Akkor miért van az, hogy napjainkban olyan ritkán üldözik a keresztényeket? Ennek csak az az oka, hogy az egyház alkalmazkodik a világ normájához, és ezért nem vált ki ellenkezést. Korunk vallásában nincs meg az a tisztaság és szentség, amely a Krisztus- és az apostolok-korabeli keresztények hitét jellemezte. A kereszténység azért olyan népszerű a világ előtt, mert ki egyezik a bűnnel; mert Isten szavának nagyszerű igazságait  közömbösen veszi; mert olyan kevés az életadó kegyesség az egyházban. Éledjen csak fel az őskeresztény egyház hite és ereje, az majd életre kelti a gyűlölet szellemét, és felszítja az üldözés tüzét! E.G.White: Korszakok nyomában.