„... A ki a Lelket szolgáltatja néktek, hatalmas dolgokat művel bennetek...”

------------------------------------------

Krisztusban.

Benned, hirtelen fényben ragyogott minden.  Minden félelmem és minden szenvedésem.

szárnyától megfosztott minden tehetségem.  Tökélyre sóvárgó minden törekvésem.

Múltam is ott feszül már a kereszteden, Érthetetlen voltam, benned megértettem.

Tudom, hogy Téged kerestelek az éjben.  Az elmét ingerlő tengeri rejtélyben.

az önmagát istenként tisztelő észben,  a hűségre képtelen emberi szívben,

a halált lehelő hervadás csendjében,  a reánk ásító mindenség mélyében.

És Benned, önmagamra leltem hirtelen.  Arcomat nézem, - már nem vagyok idegen -

tudom, nem volt felesleges, vagy véletlen.  ürömmel átadom hitvány kis életem.

s nem volt hiábavaló mit annak hittem.  Benned, vakító fényben ragyog már minden.

   Orbán Krisztina   

--------------------------------------

 „Isten hitből fogja megigazítani a pogányokat...”

Kegyelemből van üdvösségetek. 

Születtem, éltem, vegetáltam bukdácsoltam a vakvilágban,

Nem én kerestem, ő talált rám.  Szívem kemény volt, mint a márvány.

Terhelt, nyomasztott bűn és vétek.  Nem fakadt bús szívemből ének.

Akkor Jézus lehajolt hozzám, letörölte bűnszennyes orcám.

Jóságos szíve megbocsátott.  Vak voltam, ám most újra látok.

Új életem van – kegyelemből.  Kihúzott a sáros veremből.

Egyedül Krisztussal dicsekszem, mert Isten gyermekévé lettem.

E kincset nincs hol megszerezni. Azé, aki régi énjét veszti.

Új ember kezd már élni bennem s tanít az Ige, mit kell tennem.

Az minden vágyam, hogy míg élek, csak Neki, és csak érte éljek.

   Gerzsenyi Sándor.