A NÁZÁRETI ÁCSMŰHELY DALA.

Sugarak jönnek látogatni.

Derűsen csillog minden szerszám.

Fényben fürdik egy tiszta otthon.

Siklik a gyalu… hull a forgács.

A Mester megint rámmosolygott.

Siklik a gyalu. Hull a forgács.

„Csak tudnám, meddig! Évek… évek…

Mesterem, meddig ácsolunk?

Sebzett szívek epednek érted,

csodád borára ajkak szomjasak!

S mi ácsolunk, kopácsolunk

végestelen. Múlnak az évek,

siklik a gyalu, hull a forgács.

Odakinn kín, seb, jaj, nyomorgás.

Neked mindegy: harminc vagy három?

Hát nem munkálkodsz mindenáron?!”

Siklik a gyalu, hull a forgács…

„Csend! Csend! Még nem jött el az én órám.

Figyelek. Várom.

Siklik a gyalu, hull a forgács.

Emberi szándék, akarat

tíz éve – semmi.

Emberi szándék, akarat

húsz éve – semmi.

Isten egy perce – roncs világokat

újjá tud tenni.

Isten percére várni jó.

Siklik a gyalu, hull a forgács.

Míg ácsolunk, kopácsolunk,

csak érik gyógyító borunk.”

Sugarak jönnek látogatni.

Derűsen csillog minden szerszám.

Évek suhannak el fejünk felett.

Mester, szívemre száll a békéd.

Isten percére várok most veled.

Hajszoló vágyam elvetem

és csendesen, türelmesen

várom, várom.

– Odakinn kín, seb, jaj, nyomorgás. –

Múlik a harminc, jő a három.

Siklik a gyalu, hull a forgács.

Túrmezei Erzsébet

------------------------------------------

SAKKFIGURA  

Egyszerű sakkfigurád vagyok én Neked, Uram,

lovad, parasztod, futód, amit akarsz, ahogy akarod.

Sosem akartam király lenni, bástyának se lennék jó, tudom,

de jó a Te kezedben lenni, s odaállni, ahova akarod,

ahová bölcs gondolataid vezényelnek, s veszteg maradni,

míg kegyelmesen új jelt nem ád kezed.

Vidd velem győzelemre gondolataidat! S ha néha netalán

ki is ütnek démoni erők, végy kegyelmes kezedbe újra,

rendelkezz velem!

Egyszerű sakkfigurád vagyok én Neked, uram!  Füle Lajos

-------------------------------------------------

ISTEN OLTALMÁBAN 

(4 Móz 9:21:23)

A drága szent szövetség sátorát nappal felhő és éjjel tűz takarta,

s míg benne volt a nép erős oltalma,  vezette is a pusztaságon át.

Ez szabta meg a nappalt s éjszakát. Más útjelző a sivatagban semmi...

Ez adott jelt: maradni kell, vagy menni. Szent függőség, mely biztonságot ád.

Ma Krisztus az, kire az ember nézzen! Ki Őt követi, nem jár sötétségben,

s oltalmát mindig megtalálja Benne,

Csak éberen figyeljen rá megint!Mindegy, mit tesz: megy, vagy marad pihenve,

de mindent csak az Úr szava szerint!  Balog Miklós (Ünneprontás, 70. old.)