2014. június 14., szombat



A mi vezetőnk

"De amikor eljön Ő, az igazság Szelleme, elvezet titeket a teljes valóságra..." (Jn 16,13).
 A valóság olyan, mint egy mélységes barlang, amelybe be szeretnénk hatolni, de amelyet egyedül nem tudunk végigjárni. A bejárati rész még teljesen világos, de ha beljebb akarunk hatolni és járatait fürkészni, vezetőre van szükségünk, különben eltévedünk. A Szent Szellem, aki az igazságot tökéletesen ismeri, minden hívőt el akar vezetni a teljes valóságra. Ő aszerint vezet minket, ahogyan meg tudunk birkózni a valósággal, egyik barlangüregből a másikba, hogy egyre jobban megismerjük Isten mélységeit és feltáruljanak előttünk Isten titkai.

 Drága ígéret ez az alázatosan tudakozódó léleknek, mert mi nagyon is szeretnénk megismerni a valóságot, és annak a méhére hatolni, de tisztában vagyunk azzal, hogy milyen könnyen eltévedünk benne, és érezzük a vezető szükségességét. Ezért örvendezünk, hogy a Szent Szellem eljött közénk, és velünk is marad. A vezetőnk akar lenni, és mi hálásan elfogadjuk vezetését. Meg akarjuk ismerni a teljes valóságot, hogy ne legyünk egyoldalúak, és el ne veszítsük egyensúlyunkat. Nem szeretnénk tudatlanok maradni a kijelentés egy részletében sem, hogy el ne mulasszunk áldásokat és ne legyünk valamely bűn áldozatává. Isten Szelleme azért jött, hogy elvezessen minket a teljes valóságra: hallgassunk engedelmesen szavára.

---------------------------------------------

Én Istenem, legyek vidám,
hogy házamat vidítni tudjam.
Mosolyogjak, ha bántanak
és senkire se haragudjam...

Én Istenem, legyek vidám,
ujjongjon újra puszta lelkem,
mint rég, mikor falum felett
az első forrásvízre leltem...

Én Istenem legyek vidám,
ma minden gondot tűzre vessek.
Nyújtsam ki kincstelen kezem
s szegényen is nagyon szeressek...
 

---------------------------------------------------

Uram!
E szép földet adtad, hogy rajta éljünk,
a bensejébe titkos kincset rejtve el.
Segítettél, hogy művedet megértsük,
könnyítsük munkánk s küzdjük le
az éhséget és betegséget is.
 
Isten! A Teremtésben tégy társaddá,
hogy értsük műved s nemesítsük azt,
földünket biztos otthonná téve
a boldog jólétnek s harmóniának.
 
Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja?
 Mit is adhatna az ember cserébe a lelkéért?" Máté 18,26

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése