A lelki öltöny

Oly szép az ember, ki a bűnt

egészen elveté,

Arcáról égi üdv ragyog,

mert szíve Jézusé.

Dícsének hangzik ajkiról,

alázat homlokán,

És békesség minden művén,

áldás azok nyomán.

A legszebb öltöny a megtért

hű lélek öltönye,

Oly kedves fénytől tündököl

igaz fehér szíve!

A szeretet ragyog azon

És mennyei öröm,

Rajt’ sok szép erény látható

Együtt s külön-külön.

Ha ezt az öltönyt megnyerted,

vigyázz, lelkem, reá!

És ne térj attól el soha,

ki azt neked adá.

Ezen világban sok a szenny,

Megvóvjad öltönyöd!

Ha beszennyezted azt, vele

elvész az örömöd.

Mily szép, mily szép,

ki Jézusé,

Kiben a Krisztus látható,

Ki Jézust fölvevé!

Evangéliumi karénekek, 85. ének

 „A hit hangjai” énekeskönyvből:

66*

Az örök Sziklán áll hitem: Mit érettem tett Istenem;

Más mind eloszlik, mint a hab, De Krisztus mindig szirt marad.

Refrén:

Ki bizodalmat Benne vet, Az nem fövényre épített,

Az nem fövényre épített!

2. Szent arca most még elfödött, De hitszememmel látom Őt.

Ha vihar tépné házamat, E Szikla biztos, szent alap. Refr.

3. A frigykötés, a drága vér Megóv, ha jő bármi veszély,

És hogyha minden szertehull, E Kőszirt áll, el nem mozdul. Refr.

4. Ha zengnek égi trombiták, És Krisztus eljön, mint Király,

Majd igazsága lesz nekem Díszöltönyöm és ékszerem. Refr. (*BGyÉ. 264.)

366*

Jézusnak vére, érdeme: Ez lelkem ékes öltönye.

Istennél ezzel állok meg, Ha egykor mennybe fölmegyek.

2. Jézusban van szilárd hitem, Irgalmában bízik szívem.

Ó, mily öröm, hogy megváltott, S nyerhettem bűnbocsánatot!

3. Jézus a tiszta, szent Bárány, Ki meghalt értem Golgotán.

Bűneim mind beismerem; Uram, Megváltóm Ő nekem.

4. Hiszem, hogy vére már elég, Teljes díj minden vétkemért.

Nagy kincs ez minden kincs fölött, Értéke mennyben fent örök.

5. Bízom üdvszerző vérében, Ez nékem biztos védelem.

Világ ha kísért, nem félek, Jézus sebére építek. (*BGyÉ. 250.)