A legszebb, legsokoldalúbb tavaszi ünnep a pünkösd, amelyhez sok énekes játék, vetélkedő, népdal, rituális cselekvés kapcsolódik még ma is, pedig hosszú időn át nem tartozott az állami ünnepek közé. Nem is csoda, hogy a pünkösdi szokások egy része más naphoz került át, mint például a zöldfa készítés, a májusfa állítás.

Pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon köszönt ránk változó ünnepként, és időpontja a tavaszi napforduló függvénye, így a tavaszi ünnepkört zárja és a nyár beköszöntét hirdeti. Nevének eredete mára homályba veszett, de tudjuk, hogy a görög pentékoszté (ötvenedik) szóval függ össze. Vagyis a húsvét utáni ötvenedik nap kezdődik a pünkösd. a görög szó magyar vltozatát a liturgikus nyelv magyarrá válásának idején, a 16. században már megtaláljuk, így nevezték elődeink az ünnepet, ha anyanyelven írtak vagy beszéltek róla.

A kereszténység ezen a napon ünnepli a szentlélek eljövetelét, az egyház születését egy igen összetett, mélyértelmű liturgikus ünnep keretében.

És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.
Apostolok cselekedetei 2. fejezet, Károli Biblia