Ahogy a madarak...

Ma reggel ismét madárdalra keltem,

lágy fény derengett át az ablakon.

Csendben hallgattam, s odakint a kertben

egy apró kórus trillázgatott nagyon.

Vidám dalukból, áldott élet áradt,

Kicsi szívükben öröm zakatolt.

Háladalt zengve a gyönyörű világnak,

élve a jelent, s várva a holnapot.

Mi, emberek, vaj' mért nem vesszük észre,

az életünk, pont ilyen egyszerű.

Boldog lehetsz, gondolj mindig a szépre,

arcodat fesse a megértő derű!

Adj végre szárnyat képzelt vágyaidnak!

Amit remélsz, az mind tiéd lehet!

Nem szab határt semmi sem álmaidnak,

amire gondolsz, el is érheted.

Hitetlenséged, lehet ami gátol,

az akadályt is csak te építed.

Mert minden gond megoldódik magától,

- mégis oly kevés ember érti meg.

Ne legyen nyögés, vége akarásnak,

a természet sosem erőlködik.

A folyók folynak, sorra utat vájnak,

az élet mindig magától működik.

Csodálkozz rá e szépséges világra,

élvezd a jelent, értékeld a mát!

Szemed, füled, s szíved nyisd végre tágra,

érezd az élet ragyogó dallamát!

-------------------------------------------------------------------

Aranyosi Ervin:  Hála Istennek

Istenem, köszönöm, hogy megteremtettél!
Köszönöm, hogy rajtam kívül ennyi teremtett él!
Köszönöm a növényeket, a sok szép virágot.
Köszönöm a fát a bokrot. Neved legyen áldott!
Köszönöm az állatokat,hálás vagyok értük,
köszönöm, hogy életemetszínesíti éltük.
Köszönöm az embereket, jót is, és a rosszat.
Kik szépítik életemet,s akik rám bajt hoztak.
Mindannyian tanítottak,világom megélni.
Köszönöm, hogy megmutattad,miért nem kell félni.
Köszönöm, hogy itt vagy velem,tudom, itt élsz bennem.
Köszönöm, hogy segítettéljó emberré lennem.
Köszönöm, hogy utat mutatsz,lábam merre menjen.
Köszönöm, hogy szívem hagyod,szeretettel teljen.
Köszönöm, hogy hálás vagyok,köszönöm, hogy élek.
Köszönöm, hogy megáldottál,s én áldalak téged…