Az első hálaadás Jean Louis Gerome Ferris festményé
HÁLAADÁSSAL
Mt 6,25-34.-Jézus szavai: 25 "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy
mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok.
Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? 26 Nézzétek
meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak,
és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek
náluk? 27 Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét
csak egy arasznyival is?
------------------------------------------
AZ Ő GONDVISELÉSÉBEN
Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik.
Jn 20,11-18.
11 Mária pedig a sírbolton kívül állt és sírt. Amint ott sírt, behajolt
a sírboltba, 12 és látta, hogy két angyal ül ott fehérben, ahol előbb
Jézus teste feküdt; az egyik fejtől, a másik meg lábtól. 13 Azok így
szóltak hozzá: "Asszony, miért sírsz?" Ő ezt felelte nekik: "Mert
elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették." 14 Amikor ezt
mondta, hátrafordult, és látta, hogy Jézus ott áll, de nem ismerte fel,
hogy Jézus az. 15 Jézus így szólt hozzá: "Asszony, miért sírsz?
-----------------------------------------------
Ef 5,1-10.
1 Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei, 2 és éljetek
szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta
értünk "áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként." 3 Ellenben
paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se
kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó; 4 se szemérmetlenség,
se ostoba beszéd vagy kétértelműség: ami nem illik, hanem inkább a
hálaadás. 5 Hiszen jól tudjátok, hogy egyetlen paráznának,
tisztátalannak vagy nyerészkedőnek, azaz bálványimádónak sincs öröksége
a Krisztus és az Isten országában.
-----------------------------------------
KÖSZÖNÖM
Harangszó hív zengőn és melegen. Benne a Te hívásod hallgatom,
s oltáraidnál megtalálhatom fészkem, fáradt madárként, Istenem.
Testvérek énekével száll feléd, milliók
énekével énekem.
Irgalmadat velük dicsérhetem. milliókkal
borulhatok eléd.
Szegényen, koldusmódra érkezem. Feléd nyújtom kérő, üres kezem.
Tied a gazdag ajándéközön.
Gazdagokat elküldesz üresen, de éhezőt-szomjazót sohasem.
Terített asztallal vársz! Köszönöm! Túrmezei
Erzsébet „Emberré lettél...”
--------------------------------------------------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése