FÁRADT VÁNDOR ÓHAJA.

Valaki kellene, zúgja, mondja: Ne add a harcot, most se fel,

Valaki kellene a kezem, fogja: Egy samarítánus, ki felemel.

Kellene kettő, két fülem felől Kik Jézus szavával bátorítanának.

Két jó testvér a két kezem felől, Kiken át szent égi erő árad.

Kellene pár ember, ki érezzék, Náluk nélkül csak gyenge egy vagyok.

Kiktől nem választ el soha semmi, Kikkel mindenben eggyé válhatok.

Kellene, hogy a nagy Gyülekezet, Amely Krisztus testének hívatok

Úgy tartson számon, úgy tudjon rólam, Mint ki velük együtt dolgozik.

Kellene egy, kettő, minden testvér A másikról tudjon, észrevegye

Együtt küszködjön a legkisebbek és, Mint akiket Krisztus köt össze.

----------------------------------------------------------------------

„Akarom, tisztulj meg!”    (Lk 5:12-13)

… Igen, Ő rég akarja tisztulásod. Akard te is, most már csak rajtad áll!

Ne menj tehát tovább, míg meg nem áldott, akard! S nem űz többé a rút halál!

Megújult lelked úgy szabadon szárnyal. Ó, mondd ki hát, míg kér az alkalom,

bűnbánó szívvel, igaz akarással: A k a r o m !

… Szörnyű betegség… Észrevétlen őröl… Nem fáj, de bensőd halálba halad!

Vedd észre hát az Orvos közeléről sokáig titkolt poklosságodat;

képmutató lelkednek sok fekélyét, mely észrevétlen fertőz másokat,

tetted s szavadnak éles ellentétét, míg testet ölt sok bűnös gondolat.

Egy szót kiálts, ha más ezer letorkol,míg gyógyulásra hív az alkalom,

hisz Életed függ most egyetlen szótól: A k a r o m !

Nincs, nincs kivétel senki, senki, hidd el, ma minden ember – így, vagy úgy – beteg.

Imádkozzunk örök, könyörgő hittel, imádkozzunk, nyomorgó emberek,

mint akit az idő legjobban sürget,mint haldokló az életért remeg!

Hozzuk hamar hát haldokló hitünket, kár minden percért, mely meddőn pereg!

Ne szégyelljünk szívünkből sírni könnyet, zokogva kérni, bátran, szabadon,

őszintén szóljunk egy szót csak, ne többet: A k a r o m !

Akarom azt, hogy más legyen a lelkem, halál helyett én élni akarok,

és akarom, hogy Szentlelked vezessen, lemosva rólam minden salakot!

S a Te szavadat zengje gyenge lelkem, örök visszhangként, drága Hatalom,

a Te hiteddel minden alku ellen: A k a r o m! A k a r o m! A k a r o m!

Balogh Miklós