Bodás János :
Elveszíthetetlen öröm

Nem igaz, hogy az élet rút, kegyetlen,

sok öröm van, elveszíthetetlen.

Van öröm, amely mindörökre tart,

nem árt neki szó, se tűz, se kard,

se fagy, se szélvész, átok vagy nyomor,

mitől a világ oly sokszor komor.

Van öröm, amely soha nem apad,

s ez az öröm: add másoknak magad!

Míg élsz, magadat mindig adhatod.

Adj szót, vigaszt, ha van falatot,

derűt, tudást, vagy békítő kezet,

mindez Tiéd! Vesd másba s nézheted,

hogy nő vetésed, hozva dús kalászt,

s meggazdagítva lelked asztalát.

Csoda történik: minél többet adsz,

Te magad annál gazdagabb maradsz.

-----------------------------------------

TÖBB, MINT KÉTEZER ÉVE MÁR

Több mint kétezer éve már Jézusom,
hogy bűntől sötét világunkba hoztad,
az égi békesség fényes hajnalát,
odahagytad értünk, Mennyei hazád.
Megízlelted mulandó földi létünk,
minden örömét, bánatát, fájdalmát,
s jó példát mutattál, hogy hogyan lehet,
bűn nélkül élni, a földi életet.
Gyógyítottál poklost, bénát, beteget,
kiűztél, gonosz démoni lelkeket,
holtaknak visszaadtad az életet,
mégis üldöztek, hívő hitetlenek.
Jóságos, szerető Isten lényeddel,
bűnös ember, nem tudott mit kezdeni,
hát gonoszul ítélkezett feletted,
s fejére hullottak, a bűn átkai.
De Te a bűnösöket is szereted,
értünk jöttél, bár kereszted égbe kiált,
kihullott drága véred mossa tisztára,
ki térdre hull alatta, s hozzád kiált.  Schvalm Rózsa