Adj számot, ó, sáfár, Így szól az Úr tenéked!

Mert tudni szeretné, Hogy munkádat mint végzed.

Ahol hűséget lát, Nagy örömmel dicsér,

De a hűtlenségen Kemény szava ítél.

2. Adj számot, ó, sáfár, A rád bízott olajról!

Hallottad a kérést Sok szűkölködő ajkról?

Ha adtál szívesen Gyógyírt, hűs kenetet,

Az irgalmas Úrnál Találsz örök helyet.

3. Adj számot, ó, sáfár, A csűrbe zárt búzáról!

Szegények bús szava Kért közelben és távol.

Ha táplált éhezőt Megszegett kenyered,

Majd örök mannát ad Ott fenn az Úr neked.

4. Adj számot, ó, sáfár, A könyvedet hogy írod?

Mert hamis mértékkel Megáshatod a sírod.

Ha földi éltedben Nincs folt, Nincs rút csalás,

Mint okos szolgára Vár felmagasztalás! (*BGyÉ. 548.)

708*

Testvéreim javáért Fáradnom, küzdenem:

Ó, erre segíts engem Én édes Istenem!

Hogy tövises pályámon Ragyogjon szeretet,

Mert aki boldogít mást, Boldog csak az lehet!

2. Ne legyen életemben Soha egy pillanat,

Melyben elhagyna engem E nemes indulat!

Ajándékozz meg engem Jó szívvel, jó Atyám,

Hogy boldogítva boldog Lehessek igazán!

3. E földön annyi a könny És annyi itt a seb,

Mi volna boldogítóbb, Mi volna nemesebb,

Mint könnyet felszárítni, Még ha egy cseppet is,

Mint sebet bekötözni, Mégha csak egyet is.

4. Te mint Samaritánus Szolgáltál, Jézusom;

Hogy példádat kövessem, Szívből imádkozom:

Lehessek tanítványod A te Lelked szerint,

Akit a jótevésre A szíve kényszerít. (*BGyÉ. 491.) 

715

Tégy, Uram, engem áldássá! Lelkedet úgy várom.

Tedd Te a szívem hálássá, Hogy neked szolgáljon!

Refrén:

Bármerre járok, ajkamon Zengjen az új ének!

Tégy, Uram, engem áldássá! Oly sok a bús élet.

2. Tégy, Uram, engem áldássá, Életem átadom.

Szent Fiad vérét hintsd reám, Hogy erőt az adjon! Refr.

3. Tégy, Uram, engem áldássá, Szívemet kitárom.

Irgalom lelkét áraszd rá, Másnak is szolgáljon! Refr.

596*

Ó, Jézusom, Te irgalom, Te dús kegyelmi forrás,

Kifogyhatatlan gazdagon Van Benned minden áldás!

Indíts jóra, Irgalomra, Óvj meg a gyűlölettől,

lángoljak szeretettől!

2. Oly sok e földön a szegény, Ki vigasztalást óhajt…

Ó, nevelj, hogy megosszam én A kenyeret, a sóhajt!

Mert ki segít, És javait Megosztja itt e földön,

Azt Néked adja kölcsön.

3. Úr Jézus, bőven add nekem Az irgalomnak lelkét,

Hogy kész örömmel fölvegyem A fáradt szívek terhét!

Hisz engem is Csak Te segítsz, Mért ne adnám hát másnak,

Mi Tőled énrám árad?!

4. Bűnbocsánat és irgalom Oly bőséges Tenálad.

Taníts meg erre gondolnom, Ha ellenségem támad!

Ó, segíts meg, Hogy úgy tegyek, Mint ahogy Tőled láttam:

Az átkozómat áldjam! (*BGyÉ. 378.)

14

Adj, Uram, nékem szeretetet,

Képmutatástól óvd szívemet;

Hadd örüljek mindig a más örömén,

És hadd töltsön el részvét a más könnyén!

2. Jóságos szívvel áldj meg, Uram,

Irgalom útját hadd járhassam:

Megbocsát’ni tudjak, ha bántalom ért,

És lehessek így hálás irgalmadért