"Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid Zsoltára. Uram, figyelmezz szavaimra, értsd meg az én sóhajtásomat! Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert hozzád imádkozom! Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok. Mert nem olyan Isten vagy Te, aki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik Tenálad gonosz. Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz Te minden bűnt cselekedőt. Elveszted, akik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert utálja az Úr. Én pedig a Te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban, a Te félelmedben. Uram, vezess engem a Te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a Te útadat! Mert nincsen az ő szájokban egyenesség, belsejük csupa romlottság, nyitott sír az ő torkuk, nyelvükkel hízelkednek. Kárhoztasd őket, óh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened. És majd örülnek mindnyájan, akik bíznak benned; mindörökké vigadjanak, és Te megoltalmazod őket, és örvendeznek Tebenned, akik szeretik a Te nevedet. Mert Te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a Te jóvoltoddal, mint egy paizzsal." Zsoltár 5,1-13

---

Úgy szeretnénk Uram, dicsőíteni azért, hogy itt lehetünk. Köszönjük, hogy van szavad hozzánk és cselekedni akarsz bennünk. Kérünk, könyörülj, hadd ébredjen fel bennünk az egyetlen vágy, hogy az életünk jobban Tiéd, lehessen. Köszönjük, hogy látod mostani állapotunkat. Kérünk, vonj magadhoz közelebb.

A Zsoltáríró így kezdi: "Uram, figyelmezz szavaimra". Talán ti is emlékeztek rá, gyermekkorunkban hányszor mondtuk: Mama figyelj! Gyermekként mondtuk a magunkét, és úgy éreztük, nem is figyelnek oda. Valami ilyen módon hallottam most ezt a mondatot: Figyelj, Uram!

Lehetséges, hogy nem figyel az Úr? Testvér, Ő mindig figyel, csak te gondolod sokszor, hogy „nem figyel”. Talán nem azonnal válaszol, de mindig figyel. Az Úr nem olyan, mint a földi szülő.

Kérdezem, van-e amire figyeljen az Úr? Van-e igazi ima az életedben? Az életed középpontja igazán az imádság? Ez határozza meg járásodat, beszédedet?

Háromféle imádságról beszél az Ige. Az elsőt így mondja: "Értsd meg az én sóhajtásomat!" A sóhajtás is lehet ima? Az ember nehéz helyzetében sóhajt egyet, Ő arra is figyel. Annak a sóhajnak tartalma van. Ha valóban az Úrhoz sóhajtasz, az valóban egy kicsi ima.

A második fajta imádság a kiáltás. "Ügyelj az én kiáltásom szavára". Tehát figyelmezz szavaimra, értsd meg sóhajtásomat, és ügyelj kiáltásom szavára. Amikor úgy érzed, valóban segítségre van szükséged, akkor jön a kiáltás. Nem biztos, hogy hangos, de belül mégis hangos. Volt-e már, hogy kiáltásod S.O.S. kiáltás volt? Olyan jó, hogy az Úr mindenfajta imádságot ért, hall és figyel rá.

Így szól az Ige: "Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok." Ezzel kezded-e a reggelt, hogy "készülök hozzád"? "Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!" Nagyon sokszor az ember nem is gondol arra, kihez imádkozik. Sokszor a levegőbe, a semmibe beszélünk. Amikor imádkozol, tudatosítsd, hogy Uradhoz, Királyodhoz beszélsz.

Ma  ezt az imádságot adja az Úr a szánkba: „Uram, hozzád készülök. Így mondja az Ige: Készülök hozzád és vigyázok. Mert nem olyan Isten vagy Te, aki a hamisságban gyönyörködnél." Vigyázz, mert az Úrhoz készülni csak világosságban lehet. Nincs-e valami olyan dolog az életedben, ami hamisság, mást mutatok, mint ami a valóság. Isten tudja, hogy valóban őszintén készültél-e hozzá. Vessük el a hamisságot, az álarcot. Hogy mersz Istenhez jönni képmutatón, mást mondva, más mutatva, hamisan? Isten nem olyan Isten, aki a hamisságban gyönyörködik

"Bárcsak igazán mérnék meg elkeseredésemet."

 (Jób 6 : 2)

Lehetetlen megmérni a bánatot és a gyászt. Ki tudná megmérni a nyomorúság és a szívfájdalom mértékét, amely sokszor hordozunk? A gyászt és a gyötrelmet viselni kell, nem dobhatjuk le magunkról, és nem mehetünk tovább nélkülük. A sínpólya segít az eltört csont helyrehozásában, a gyógyszer csillapítja a lázat, de mivel lehetne kezelni a bánatot?

Jób gyötrődött, mert elveszítette családját, vagyonát és fizikai egészségét. Nem értette mindezeknek az okát, és Isten sem válaszolt imáira.

Talán csak rosszabb lenne, ha gyötrelmeidet megmérhetnék. Amikor minden kilátástalan, egyetlen dolgot tehetsz: bízz az Úrban, tekints túl a mai napon és összpontosítsd figyelmedet arra a jövőre, amit Isten készített. .