TANÁCS    

Kiket szeretsz, s akik szeretnek,

Ha bántanak, ha megsebeznek,

Ne haragudj rájuk sokáig!

De öntsd ki szíved s ha letörléd

A fájdalom kicsordult könnyét

Bocsáss meg! Hidd, enyhedre válik!

Oh egymást hányszor félreértjük,

Szeretteinket hányszor sértjük,

Bár szívünk éppen nem akarja.

Mi is talán vérzünk a sebben,

Nekünk is fáj még élesebben,

De büszkeségünk be nem vallja.

Ne légy hát büszke, légy őszinte,

Híved legott azzá lesz szinte.

Oszlik gyanú, megenyhül bánat!

Oly váratlan jöhet halálunk

S ha egymástól haraggal válunk,

A sírnál késő a bocsánat.

            Gyulai Pál

---------------------------------------------

HA EGY-EGY SZÓ...   

Ha egy-egy szó könnyelműen kimondva

Mint nehéz kő, megüt s szíven, talál,

Gondold meg, hogy nem volt éppen  meggondolva

S talán legjobban fáj annak, aki mondta,

Mikor lehiggad s magába száll.

S ha látod buját, néma bánkódását,

S mint teszi dacossá a büszkeség,

Csókold meg, minden sértődést feledve,

Hadd ragyogjon rád újra felhős lelke,

Mint vész után a szivárványos ég.

-----------------------------------------

JÓTANÁCS 

Legyen mindig puha s halk a szavad.

Neked is fáj, ugye, ha bántanak.

A kezed is legyen simogató:

jóságban részesül az, aki jó.

S ne légy makacs soha, ne légy dacos,

csúnya gyerek nagyon a haragos.

Bocsáss meg annak ki vét ellened,

s kegyelem önti el kis szívedet.

            Ismeretlen szerző