Az adakozás öröme (2)
„Ki-ki az ő képessége szerint adjon…”
(5Mózes 16:17 Károly)
A Schindler listája című Oscar-díjas film arról szól, hogy egy ember igyekszik a lehető legtöbbet kihozni egy kétségbeejtő helyzetből. Egy németországi lőszergyár igazgatójaként Schindler úgy dönt, hogy életmentésre használja fel a pozícióját. Úgy tud megmenteni elítélt zsidókat a gázkamrától, hogy alkalmazza őket a gyárában. De a megtartásuk költséges. Apránként felszámolja személyes tulajdonát azért, hogy a gyárat fenntartsa. A történet végén a nácik veszítenek. Schindler erőfeszítéseinek a jelentősége akkor válik igazán nyilvánvalóvá, mikor a halottakat összeszámolják, és az élők visszatámolyognak a szabadságba. Az egyik jelenetben, a vasúti vágányok mellett térdelve, melyeken ezreket vittek a halálba, Oskar Schindler döbbenetes felismerést tesz: még néhány életet megmenthetett volna. Rátör a megbánás, sír amiatt, hogy még mindig maradt egy kevés vagyona. Ha tudta volna, hogy a háború mikor ér véget, többet tett volna. De már túl késő. Oskar Schindler hős. Több életet mentett meg a II. világháború idején, mint bárki más. De érdekes módon csak arra tudott gondolni, amit nem tett meg. Azt kívánta, bárcsak többet tett volna.
Hatalmas leckét tanulhatunk meg az adakozásról ettől az embertől. Mert hozzá hasonlóan még a jókedvvel adakozók is úgy fognak visszatekinteni az életükre, hogy azt fogják kívánni, bárcsak többet tettek volna. Ami pedig azokat illeti, akik egyáltalán nem adtak soha, vagy kevesebbet adtak, mint amire lehetőségük volt – képzeljük csak el, mit fognak gondolni, amikor majd Isten előtt állnak a végső elszámoláskor, és számot kell adniuk arról, hogyan kezelték pénzügyeiket – és a szerint lesznek jutalmazva!
A Schindler listája című Oscar-díjas film arról szól, hogy egy ember igyekszik a lehető legtöbbet kihozni egy kétségbeejtő helyzetből. Egy németországi lőszergyár igazgatójaként Schindler úgy dönt, hogy életmentésre használja fel a pozícióját. Úgy tud megmenteni elítélt zsidókat a gázkamrától, hogy alkalmazza őket a gyárában. De a megtartásuk költséges. Apránként felszámolja személyes tulajdonát azért, hogy a gyárat fenntartsa. A történet végén a nácik veszítenek. Schindler erőfeszítéseinek a jelentősége akkor válik igazán nyilvánvalóvá, mikor a halottakat összeszámolják, és az élők visszatámolyognak a szabadságba. Az egyik jelenetben, a vasúti vágányok mellett térdelve, melyeken ezreket vittek a halálba, Oskar Schindler döbbenetes felismerést tesz: még néhány életet megmenthetett volna. Rátör a megbánás, sír amiatt, hogy még mindig maradt egy kevés vagyona. Ha tudta volna, hogy a háború mikor ér véget, többet tett volna. De már túl késő. Oskar Schindler hős. Több életet mentett meg a II. világháború idején, mint bárki más. De érdekes módon csak arra tudott gondolni, amit nem tett meg. Azt kívánta, bárcsak többet tett volna.
Hatalmas leckét tanulhatunk meg az adakozásról ettől az embertől. Mert hozzá hasonlóan még a jókedvvel adakozók is úgy fognak visszatekinteni az életükre, hogy azt fogják kívánni, bárcsak többet tettek volna. Ami pedig azokat illeti, akik egyáltalán nem adtak soha, vagy kevesebbet adtak, mint amire lehetőségük volt – képzeljük csak el, mit fognak gondolni, amikor majd Isten előtt állnak a végső elszámoláskor, és számot kell adniuk arról, hogyan kezelték pénzügyeiket – és a szerint lesznek jutalmazva!
----------------------------------------------
TOVÁBB IMÁDKOZUNK!
Turmezei Erzsébet
Távol gyülekezet imádkozik.
Csillagos afrikai égbolt
borul egyszerű templomukra.
Énekük, imádságuk áthatol
a sötétségen, az éjszaka csendjén.
Át pásztoruk kis hajlékáig,
ahol a halállal vívódik
órák óta a drága segítőtárs,
a kedves feleség.
Messze a kórház és messze az orvos.
De a gyülekezet imádkozik.
- Milyen erő a hordozó imádság!
Harcban pajzsunk, viharban sátorunk!
- Néha benéz egy fehérhajú, tisztes
presbiter a betegszobába.
Látja, hogy a válság egyre tart,
és csak annyit mond csendesen:
"Akkor - tovább imádkozunk!"
Ez ismétlődik óráról órára.
Küzd a halállal a beteg.
Küzd az imádkozó gyülekezet.
S az első hajnali sugárral
megérkezik a felelet:
a láz alábbszáll hirtelen.
Megérkezik az igen és az ámen,
az élet és a győzelem.
Ilyen erő a hordozó imádság!
Harcban pajzsunk, viharban sátorunk!
S bár a felelet néha késni látszik,
és mi lankadunk és roskadozunk,
mondjuk ki mégis csüggedetlen hittel,
mondjuk mi is távol testvéreinkkel:
"Akkor - tovább imádkozunk!"
----------------------------------------------------------
Turmezei Erzsébet
Távol gyülekezet imádkozik.
Csillagos afrikai égbolt
borul egyszerű templomukra.
Énekük, imádságuk áthatol
a sötétségen, az éjszaka csendjén.
Át pásztoruk kis hajlékáig,
ahol a halállal vívódik
órák óta a drága segítőtárs,
a kedves feleség.
Messze a kórház és messze az orvos.
De a gyülekezet imádkozik.
- Milyen erő a hordozó imádság!
Harcban pajzsunk, viharban sátorunk!
- Néha benéz egy fehérhajú, tisztes
presbiter a betegszobába.
Látja, hogy a válság egyre tart,
és csak annyit mond csendesen:
"Akkor - tovább imádkozunk!"
Ez ismétlődik óráról órára.
Küzd a halállal a beteg.
Küzd az imádkozó gyülekezet.
S az első hajnali sugárral
megérkezik a felelet:
a láz alábbszáll hirtelen.
Megérkezik az igen és az ámen,
az élet és a győzelem.
Ilyen erő a hordozó imádság!
Harcban pajzsunk, viharban sátorunk!
S bár a felelet néha késni látszik,
és mi lankadunk és roskadozunk,
mondjuk ki mégis csüggedetlen hittel,
mondjuk mi is távol testvéreinkkel:
"Akkor - tovább imádkozunk!"
----------------------------------------------------------
HÁLA ÉRTE!
"Isten
hord karjain ne csüggedj el
védelme biztató,jöjj ismerd el
hatalmas karjain magához von
nem árthat semmi sem Ő oltalom.
Kézen fog Isten és vigyázz reád
szeret ,mint gyermekét hisz Ő Atyád
hitben e szent tudat szikla szilárd
védelme biztató,jöjj ismerd el
hatalmas karjain magához von
nem árthat semmi sem Ő oltalom.
Kézen fog Isten és vigyázz reád
szeret ,mint gyermekét hisz Ő Atyád
hitben e szent tudat szikla szilárd
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése