Nem kell semmi más.

Nem kell semmi, csak hogy láss: Ő az Úr, és senki más.

Úgy szeretne szeretni! Indulj el hát, keresni!

Od’adta az életét, rabláncod így tépte szét.

Minden jó csak Benne van, veled csak jó terve van.

Szeret téged; megáldott, hogy te is élj, megváltott.

Elfogadott – ne tagadd! Szent kezére bízd magad!

Nem kell semmi, csak hogy láss: Ő az Úr, és senki más.

Pálfy Gabriella

--------------------------------------------------------------

Inez levele testvéreihez

(részletek)

2011. évi 1. szám 13

nekem: „Amikor az Isten Ábrahámnak  ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött,

és így szólt: Bizony gazdagon megáldalak, ésnagyon megsokasítalak.

És így, miután türelemmel várt, beteljesült az ígéret” (Zsid 6,13-15). Ebbe az

Igébe kapaszkodva testem-lelkem új erőre kapott. Közben a daganat sajnos nagyobb lett, és a bőr is piros-vörös volt felette, ráadásul folyamatosan lüktető fájdalmat éreztem. A kezelő orvos ezt és a

vérvételektől állandóan elpattanó vénáimat látva, pszichiátriára

küldött, hogy fogadjam el ezt a betegséget, a vele járó fájdalmakat és végül a halált.

Nem fogadtam el! Nem a haláltól féltem, merttudtam, van élet a halál után, hanemott volt Isten

ígérete, ami nem erről szólt, hanem az áldásáról. Istenünk irányította az eseményeket ezután is. Az

Ő kegyelméből kerültemegy Kecskeméten élő     hívő orvos testvérhez, aki vállalta a kezelésem.

Jöttek a vizsgálatok sorban, és egyik a másikután azt mutatta,hogy műthető a daganat. Az

Úr Igéjén felbátorodva férjemmel és szeretettnő testvéremm elutaztam le Kecskemétre,a műtétre.

Nem volt félelem a szívemben,  mert tudtam az aznapi Igét, ami így szólt: „Az Úr angyala őrt áll az

istenfélők mellett, és megmenti őket” (Zsolt 34,8). És tudtam még, hogy nagyon sokan imádkoztak,

böjtöltek az orvosért és értem. Nagyon köszönöm, nagyon hálás vagyok ezért a kegyelemért.

A műtét utáni félálomban is tudtam és éreztem, hogy a férjem és szeretett nőtestvérem ott vannak

mellettem. Az igazi szeretet, ami az Úrtóljön, sok mindent kibír, és sok mindent újjátesz.

A műtét után két nappal tudtam meg, hogya daganat kétgócú volt, kemény védőburok vette körül, de a közepe már bomlásnak indult.

Ez okozta a gyulladást és a fájdalmakat. Isten féltve vigyázott rám, mert ha kirepedt volna,akkor vérmérgezésben halok meg. Így éltük át a csodát, csodákat. Igaz, most hiányzik az egyik mellem, és a combomból kivett bőrrel pótolták

a helyét, de az már a műtét utáni ötödik napon 95 %-ban megtapadt.

Amióta itthon vagyok minden egyes mosolyom hálaadás az Úr iránt. Talán míg élek, azlesz, mert minden nap ajándék számomra.

Azt mondta az Úr mostanában nekem: „Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak,

mert nem találtam cselekedeteidet teljesnek az én Istenem előtt” (Jel 3,2). Tudtomra adta ezzel,

hogy mi a dolgom. Hiszen olyan sokan vannak, akik még szellemileg

halottak, nem ismerik Jézus Krisztust. És sokan vannak azok is, akik ismerik, de valamiért lelkileg halottak

az Úr számára. Sokszor el kell hagynia ennek az Igének az én ajkamat:

 „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus” (Ef 5,14).

Végül, azt kérdem, szeretnétek az Úr által teljesebb életet élni? Akkor merjetek neki mindent  elmondani, és tőle mindent kérni! Mondjátok  el velem együtt Jabéc imádságát az 1Krónika 4,10-ből, aki segítségül hívta Izráel Istenét: „ Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat,velem lennél, és megoltalmaznála

bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért.” Ámen. Testvéri szeretettel: Inez